Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Alaki kártalanítási jogunk továbbfejlesztésének iránya

14 Munkásügyi Szemle vitatása alapján állandó járadékigényének elbírálását szorgalmazza, a biróí gyakorlat nézetem szerint igen helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az említett esetben a fél kérelmét mértékadóul s az eljárás változtatására elegendő okul kell tekinteni. Ennek az álláspontnak kifejezője az állami hivatal bírói tanácsának /. sz. teljes ülési határozata is, mely szerint: »Ha a választott bíróság állandó járadékigényt lát fenforogni vagy az igénylő állandó járadékra igényt terjesztett elő, a választott bíróság az időleges járádék tárgyában hozott kerületi pénztári határozat elleni felebbezés elbírálását mellőzni s az iratok közlése mellett az országos pénztár igazgatóságát az állandó járadékigény feletti határozathozatalra felhívni köteles.1) Meg kell azonban jegyezni, hogy az igénylő fél petitumának az eljárás változtatását eredményező hatálya a munkásbiztosítási eljárásban mégis csak kivételesen érvényesülhet akkor, ha a félnek magasabb hatáskörű fórum előtti eljárást célzó többletigénye vár megoldásra. Fordítva ez már nem állhat meg. így pl. ha a kártalanításra igényt támasztó fél, kit a pénztári vagy biróí álláspont szerint állandó baleseti kártalanítás illet, kifejezetten csak időleges járadékra tenne is igénybejelentést, az állandóról az időleges eljárásra átmenetelnek nem volna helye, mert ez ellenkeznék a járadékmegállapítás hivatali jellegével. 2. Átmenet egyik kártalanítási eljárásról a másikra. Az állami hivatal 5. sz. elvi határozatában is elfoglalt álláspont szerint a gyakorlat eleinte affelé hajlott, hogy bizonyos eljárás szerint megindult kártalanítási ügv keretében az eltérő eljárást feltételező igényt nem lehet elbírálni; vagyis az »egyéb« kártalanítás iránt folytatott ügyben bizonytalan időre szóló (állandó jellegű) járadék meg nem ítélhető, valamint fordított értelemben sincs átmenetnek helye egyik járadékigényről a másikra, ugyanannak az ügynek keretében. Az 1. sz. teljes ülési határozat ebben a tekintetben is lényeges irányváltozást jelent, mert annak elvi álláspontja szerint az állandó kártalanítási eljárásra mindenkor át kell térni, ha akár hivatalból észlelt adatok alapján, akár a fél kérelme szerint a magasabb hatáskörű bíróság vagy pénztár határozathozatalának szüksége tűnik szembe. Ennek felel meg az újabb határozatokban már megállapodottan követett az a biróí gyakorlat, hogy a magasabb hatáskörű pénztári vagy bírói eljárás keretében a kisebb igény akadálytalanul eldönthető. Vagyis az állandó járadékügyben a muló munkaképességveszteségen alapuló időleges járadékigény is határozat és ítélet tárgya lehet akképen, hogy a megítélt járadéknemnek megfelelő perjogi hatályok (pl. az előzetes végrehajthatóság) alkalmazhatók. A magasabb hatáskörű fórumról és eljárásról tehát az alsó fokúra áttérni szükségtelen. Viszont az alsó fokú eljárást az annak keretében felmerülő állandó járadékigény esetén abba kell hagyni s át kell térni a magasabb hatáskörű kártalanítási útra. 3. A kártalanítási igények elutasítása. A T. 90. §. és az Országos Pénztár alapszabályai 90. §-ainak értelmezésén alapuló állandó gyakorlat, hogy baleseti kártalanítási igények elutasítására csak az Országos Pénztár bír hatáskörrel. Ily tárgyú határozatok tehát csak a táblai székhelyeken működő választott bíróságok előtt tétethetnek jogorvoslat tárgyává.2) ') Tapasztalat szerint csak nagyon elvétve akad baleseti sérült, ki munkaképességcsökkenésének muló jellegét elismerné, a fennidézett határozat álláspontja tehát az időleges kártalanítási ügyeknek a minimumra leszállását eredményezte s ismét az ügyek centralizálásával a perenkivüli és peres kártalanítási ügyeket csaknem kizárólag az Országos Pénztár és a táblai székhelyen működő választott bíróságok elé utalta. a) L.: Á. Mb. H. 1910 deczember 5-én V. 197/1. sz. a. kelt leiratát : »Ha a kerületi pénztár a fél által előterjesztett baleseti kártalanítási igényt kizártnak tartja Xp\. biztosítási kötelezettség, figyelembe vehető munkaképességcsökkenés, vagy a baleset üzemi