Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 4. szám - A polgári perrendtartás szociális szempontjai. 1.[r

114 Munkásügyi Szemle lalkoznak tűzaranyozással, ez a munka nem végeztetik folytonosan. Tapasztalatom szerint a hevenytünetek (stomatitis) aránylag gyakran fordulnak elő. A tűzaranyozásnak fokozatos eltűnése arról a szűken határolt munkaterületről,^ amelyen még évtizedek óta alkalmazást nyer, egyelőre nem várható. Épen ez okból szükséges volna az eltiltása. Az izzólámpagyárakban a higany-légszivattyú még mindig nagy szerepet játszik — én nem ismerek olyan üzemet, amely valamely formában ne alkalmazná a higany-légszivattyú elvét. Úgy látszik, hogy a higanymérgezések most ritkábbak, mint előbb, ami a szivattyú törésénél a szétszóródás megelőzésére szolgáló jobb berendezésekre, mindenesetre pedig a higanynak csekélyebb mennyiségére (Sprenger-féle szivattyú), nemkülönben a szivattyúknak szolidabb szerkezetére (vastagabb üveg) vezethető vissza. Higanymérgezést (stomatitis) láttam egy asszonynál, aki a szivattyúk tisztogatásával volt elfoglalva, továbbá egy művezetőnél, aki a szivattyúkon való javításokat végezte. Arra kell törekedni, hogy behatóan tekintetbe vétessenek mindazok a berendezkedések, amelyek eddig a higanymérgezések csökkentésére vezettek. A tükröknek bevonása higany alkalmazása mellett már nem igen szokásos, a gyakorlatban már kiszorította az ezüstbevonás. Megjegyzendő e helyütt, hogy megbízható értesítések szerint állítólag a német tükörbevonó-iparnak központjaiban — Fürthben és Nürnbergben — sem találhatók ez idő szerint higanybevonók. Ugyanezt jelenti Legge Angliából és hasonlókép nyilatkoznak Courtois Suffit és Lévi Siragne Franciaországból. A legsúlyosabb és egyúttal legtöbb súlyos higanymérgezés manapság a kalapiparban fordul elő. Azonban itt is sok minden megváltozott már. Először is a gyapjukalap nagy mérvben kiszorította a nemezkalapot — csak a nemezkalapkészítésnél használnak higanyösszeköttetést — és az Ausztriában készített kalapoknak nagyobb része gyapjukalap; azután meg a gépek és a nagyüzem lényegesen megváltoztatták ezt az iparágat. A munkának folyamatát itt nem akarom leirni. A nyúl- vagy tengeri nyúlbőrt — hogy a szőr nemezzé legyen alakítható — salétromsavas higanynak hígított oldatával kezelik. A munkamegosztásos üzemnél veszélyeztetve vannak: a pácolok (akiknek a foga sajátszerű sötétzöld elszinesedést mutat, továbbá mindazok, akiknek a pácolt bőrökkel, illetve szőrökkel van dolguk, tehát először is a szőrnyirók és segédeik, akik a nagy üzemekben a metszőgép mellett dolgoznak, a legkisebbre a darabokat a háziiparban vágják. Olyan megbetegedéseket, amelyeket pusztán ez az otthonmunka okozott volna, nem tudtam megállapítani. Az egyes otthonmunkások által hetenkint így feldolgozott tömeg azon a vidéken, amelyet felkerestem (Neutitschein), csekély. A tulajdonképpeni kalapgyártásnál dolgozó munkások : a szőrök lemérésénél, a fujtató- és v>facholó« gépeknél, a nemezkészítésnél és a gyúrásnál foglalkozók is veszélyeztetve vannak és bár mindezen munkáknál fordulnak elő megbetegedések, (az elsők kivételével) a gépüzem valamennyinél jelentékenyen csökkentette az egészségi veszélyeket. Valamennyi munkás közül manapság — talán a szőrök lemérésével foglalkozók kivételével — legjobban a kézi nemezkészítő munkásnők vannak veszélyeztetve, ezek t. i. azok a munkásnők, akik az épen gyúrt »nemezt« forró vaslemezeken kézzel dolgozzák fel, amely munka mellett valószínűleg a meleg behatása következtében a higanyösszeköttetésnek szétesése és a higanynak elpárolgása áll be. 23 kimondott jellegzetes higanyreszketés esete közül, amelyeket az osztrák kalapiparnak központjában (Neutitschein) láttam) — közöttük súlyos és igen súlyos eseteket — tizenegy nemezkészítő munkásnő volt (alig 100 alkalmazott közül). Míg azonban az ottani legnagyobb üzemből származó esetek (egy munkásnő kivételével, aki szakadatlanul l3\/2 éven keresztül dolgozott, azelőtt még hat éven keresztül, közben azonban két évig szünetelt) 22 évtől 42 évig terjedő munkaidővel