Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 4. szám - Baleseti sérültek kórházi ápolási költsége

Munkásügyi Szemle US egészen az idült, nagyon lassan fejlődő mérgezésnek jellegét mutatták, t. i. tremor lépett fel náluk, azonban stomatitis nem, addig a másik legnagyobb üzemben olyan munkások és munkásnők is betegedtek meg, akik csak néhány évig — 4, illetve 2 évig — dolgoztak a gyárban; ezeknél a reszketésen kivül gingivitis is jelentkezett és igy a kevésbé krónikus alaknak jellegé­vel bírtak, aminőt a többi iparágban is megfigyelhettünk. Ami a megelőzés módját illeti, e tekintetben ama kísérletek, hogy a higanypácot más páccal pótolják, még eddig gyakorlati eredményre nem vezettek, kétségtelen azonban, hogy az ajánlott módozatok komoly vizsgá­lat céljaira alkalmasaknak látszanak. A higanypácnak takarékos alkalma­zásával is lehetne némi egészségügyi haladást elérni, ]ungfleisch állítása szerint a pác egyrésze oldhatlan összeköttetésbe lép a szőrrel, minek folytá n a szőrök között lévő fölös pác kiválik és a munkásokat veszé­lyezteti. Azon helyiségekben, ahol a nemeztkészítő nők dolgoznak, igen jó szellőztetésre van szükség. A kézi munkának gépmunkával való pótlása épen ennél a foglalatosságnál kívánatos. Egyébiránt ezt a munkát 3—4 évnél tovább egy nőnek sem volna szabad végeznie, azontúl legalább egy évre más munkára kellene mennie. Legszigorúabban pedig arra kellene ügyelni, hogy mindenki, aki tremorban csak a legcsekélyebb mértékben is megbetegszik, a munkát szüntesse be, holott tudvalévő, hogy manapság olyan munkások, akik kifejezett tremorban, sőt nagyobbfokú reszketésben szenvednek, tovább végzik a gyárban az egészségre veszélyes munkát. Egyéb hivatásoknak is egész sora van, amelyekben meg van adva a higanymérgezésre való alkalom: a sublimat, calomel, durranó higany és egyéb higanyösszeköttetések készítésénél, a barométer- és thermomerer­gyártásnál és egyéb gyártmányoknál; a higanymérgezés veszélyének vannak továbbá kitéve a fényképészek és a gyógysegédek (szürke kenőcscsel való bedörzsölésnél) és még sokan mások is. Azonban sem a rendelkezésemre álló irodalom, sem pedig saját tapasztalatom nem nyújt elegendő tám­pontot a veszély fokának jelentőségéről és a higanymérgezés előfordulásá­nak gyakoriságáról ezekben az üzemekben és eme hivatások körében. (,, A rbeitersch utz") y Baleseti sérültek kórházi ápolási költsége. Irta: dr. Alapy Viktor. A kórházi ápolási költségek viselésének kérdésében a pénztárak és kórházak között igen sok nézeteltérés merült fel. A vitás kérdések leg­nagyobb része már a közigazgatási biróság — mint legfelső fórum — elé került eldöntés végett. A baleseti sérültek kórházi ápolási költségeinek viselése kérdésében a közigazgatási biróság 4052/910. sz. Ítéletében követ­kezőleg ítélkezett: »Daleseti betegségeknél a munkásbiztosító pénztár az igényjogosult tagja után felmerült egész kórházi ápolási költséget nemcsak 28 napra terjedőleg, hanem az illető teljes felgyógyulásáig tartozik fizetni.« Véleményem szerint ezen Ítélet egyenesen ellenkezik a vonatkozó tör­vényes rendelkezésekkel. Mindenekelőtt szükségesnek tartom rámutatni arra, hogy a közigaz­gatási biróság figyelmét ezen ítélet meghozatalánál nyilvánvalólag elkerülte az, hogy a betegség és baleset esetére biztosított baleseti sérültek gyógy­kezelése a baleset napjától számított tiz héten belül a betegsegélyezési számla terhére, az 1907 : XIX. t.-c. VI. fejezetében foglalt rendelkezések alapján és értelmében történik, és hogy baleseti kártalanítás címén az ily

Next

/
Oldalképek
Tartalom