Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 4. szám - A polgári perrendtartás szociális szempontjai. 1.[r

Munkásügyi Szemle 113 is bizonyítja, — a megbetegedések csakis a rövid, egy havi időközökben bekövetkező munkaváitoztatással és teljesen veszélytelen munkához való áthelyezéssel kerülhetők el, vagy legalább is ily úton lehet a komolyabb természetű megbetegedéseket elkerülni. 1896-ban 122, 1897-ben a munkaváltoztatás behozatala után mar csa k 41 higanymegbetegedés fordult elő a kohászati munkásoknál. Azóta a társláda statisztikájában kimutatott eseteknek a száma — többszörös ingadozással — 1908-ig 5 higanymérgezésre apadt le. A munkaváltoztatást oly módon hajtják végre, hogy a munkás egy hónapig a kohóban, azután legalább két hónapig a banyában, dolgozik. Sajnos, egyes esetekben kivételt tesznek e szabály alól. Sok munkás jelentette nekem, hogy a négy heti kohómunkának végeztével a kezdődő higanymérgezésnek tüneteit vették magukon észre, ami legjobb bizonyítékát képezi a munkaváltoztatás szükséges voltának. Én magam Idriában, ahol közel 300 munkást vizsgáltam meg — közöttük mindazokat, akikről nekem jelentették, hogy betegek, — eltekintve azoknak nagy számától, akiknél az idült hydrargyrismusnak (higanymérgezésnek) enyhe, vagy legenyhébb tüneteit észleltem és eltekintve néhány, már több év óta nyugdíjazott, súlyos tremorban (izomreszketésben) szenvedő munkástól, csak nagyon elvétve láttam súlyos eseteket. Ezek az állapotok kétségkívül még inkább javíthatók az által, hogy minden veszélyes munkánál munkaruhát adnak a munkásoknak (manapság csak a söpréshez adnak), továbbá, hogy célszerű mosakodó- és fürdőberendezésről és ezeknek használatáról gondoskodnak és végül, hogy a munkaváltoztatás elvét észszerűen és a lehető legnagyobb szigorral viszik keresztül. Rézércek 16 százalékig terjedő higany tartalommal Schwazban és Brixleggben fordulnak elő, azonban ezeket az érceket csak a réz- és nem a higanytartalmukra való tekintettel dolgozzák fel. Magyarországon, Boszniában és egyéb országokban is ilyen ércekből nyernek higanyt. A bányászatban a higanyt az aranynak (Amerikában az ezüstnek is) a nyerésére használják az úgynevezett foncsorozó-eljárás segélyével. A finoman szétzúzott, vizben megduzzasztott érchez higanyt kevernek, amikor is — réztáblák együtthatása mellett — aranyfoncsor keletkezik. Ezt összegyűjtik, átszűrik és azután a higanyt lepárolják. Hogy a foncsornak a foncsorozó edényekből való kivételénél, nemkülönben annak felhevülésénél dúsan van alkalom a higanymérgezésnek a létrejöttére, az világos, azonban erre vonatkozó vizsgálatokkal — miután a munkafolyamat többnyire távoleső bányatelepeken megy végbe — nem rendelkezünk. 1908-ban a foncsorozó eljárást gyakorolták Ausztriában: Roudnyban Csehországban igen nagy mértékben és 1905-ben még a Rathausbergen Böckstein mellett is, megemlítendő, hogy ujabb időben a foncsorozó eljárást más eljárásokkal, chloratióval és cyanidlúgozással egészítik ki, illetve — mindenesetre csak egy bizonyos stádiumban — pótolják. A higanynak azt a tulajdonságát, hogy aranynyal foncsort képez, az úgynevezett »tűzaranyozásnál« is kihasználják. Először — felhevítés mellett — aranyfoncsor képződik, ezt aztán fémecset segélyével rárakják a megaranyozandó tárgyra, amelyet előzőleg már bekentek salétromsavas higanynak oldatával, majd aztán felhevítés által a higany elillan; emellett a forró és gőzölgő tárgyat folytonosan elvonják a tűztől, hogy alkalmas manipuláció (kefélés) által a foncsornak megfelelő elosztódását mozdítsák elő. Ámbár általánosságban a tűzaranyozást már évtizedek óta kiszorította a galváneljárás, mindazonáltal az bizonyos tárgyak készítésénél, amelyeknek az időjárás viszontagságaival kell dacolniok és amelyeknek vízállóknak kell lenniök (templomkereszteknél, hajóberendezéseknél), mégis fentartotta magát. A munkásnak teljes, vagy csak félig-meddig is kielégítő védelme a vázolt munkafolyamatnál, amelynél egyetlen napon is 700 grammig terjedő higanymennyiség illan el, nem lehetséges. A munka ártalmai csak az által enyhittetnek, hogy abban a néhány üzemben, amelyek még egyáltalán fog-