Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Új ipartörvény Szerbiában

Munkásügyi Szemle 101 Az idézett határozat világosan a biztosítási kötelezettség megállapításának olyan iránya felé halad, mely ezt mindennemű korlátozó előfeltételtől függetlenné teszi, olyan irányban, mely a német munkásbetegsegélyző törvénynyel szemben az 1907. évi XIX. t.-c.-ben lefektetett felfogás felé jelent haladást. BALESETBIZTOSÍTÁS. Az 1907. évi XIX. törvénycikk 83. §-a nem alkalmazható és a balesetből kifolyólag a munkaadó elleni kártérítési igény peres úton jogerős büntető ítélet nélkül nem érvényesíthető, ha a baleset bekövetkezése körül fenforgott gondatlanság büntetőbirói megállapítása azért nem volt lehetséges, mert az elhalt sérült nem lévén kihallgatható, a balesetek eíöidézettnek személyét nem lehetett kipuhatolni. A m. l'ir. kúria 1910. november 29-iki 4.748/V/I. p. sz. végzése. A kir. kúria : A másodbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: Felperesek előadják, hogy baleset miatt elhalt fiuk kihallgatható nem lévén, nem volt megállapítható, hogy ki állította hibásan a váltót, melynek hibás állítása a balesetet okozta. Ebből pedig felperesek azt következtetik, hogy a baleset bekövetkezése körül fenforgott gondatlanság büntetőbirói megállapítása a balesetet eíöidézettnek személyében rejlő ok miatt nem volt lehetséges s ennélfogva a balesetből eredő kártérítési igényük az 1907 : XIX. t.-c. 83. §-a értelmében peres úton jogerős büntetőbirói ítélet nélkül is érvényesíthető. Tekintve azonban, hogy az idézett §-nak az a rendelkezése, hogy a 82-ik §-ban említett kártérítési igény polgári peres úton jogerős büntetőbirói ítélet nélkül is érvényesíthető, ha a szándékosság vagy gondatlanság büntetőbirói megállapítása a balesetet eíöidézettnek személyében rejlő ok miatt nem volt lehetséges, nyilvánvalóan csakis azon esetekre vonatkozik, melyekben a büntető eljárás megindítását a balesetet előidézett személynek közbejött elhalálozása, vagy megszökése, vagy az elévülés gátolja, a felperes által vitatott az a körülmény azonban, hogy a balesetet eíöidézettnek személye nem volt kipuhatolható, nem tekinthető a balesetet eíöidézettnek személyében rejlő oly oknak, mely a szándékosságnak vagy gondatlanságnak büntetőbirói megállapítását lehetetlenné tette: s ezek szerint az idézett 83. §. szerinti kivételnek fenforgása kimutatva nem lévén, helyes a másodbiróságnak az a rendelkezése, mellyel az alperes hatásköri kifogásának helyt adott. * A kúria most közölt végzésének helyességéhez sok szó férhet. Tény, hogy a törvény szószerinti értelmezése szerint megáll e végzés, mert a gondatlanság büntetőbirói megállapítása, mely a munkaadó elleni kártérítési igény előfeltétele, nem a balesetet eíöidézettnek személyében rejlő ok miatt vált lehetetlenné, ha csak ilyen oknak nem tekintenők azt, hogy a balesetet előidézett személye ismeretlen maradt azon okból, mert sérült nem volt kihallgatható. A törvény intencióinak figyelemreméltatása mellett azonban a törvény e szövegének valamivel liberálisabb magyarázata is megállhatott volna. A törvény 82. §-a ugyanis — éppen hogy a munkaadókat a kötelező kényszerbiztosítással meg nem férő zaklatástól megkímélje — jogerős büntetőbirói ítéletet kiván meg perelőfeltételül kártalanítási igény érvényesítéséhez. A büntetőbirói ítélet megkivánása ugyanis garanciája annak, hogy alaptalan perek nem támasztatnak. A 83. §-a a 82. §. alóli kivételeket szabályozza olyképen, hogy nem kívánja meg a büntetőbirói ítéletet, midőn a gondatlanság büntetőbirói megállapítása a balesetet eíöidézettnek személyében rejlő ok miatt nem volt lehetséges. Intenciója e rendelkezésnek világosan az, hogy mindazon esetekben, midőn a büntetőbirói megállapítás hiányának nem a tényállás az oka, hanem egyéb ok, a büntetőbirói ítélet perelőfeltételként ne kivántassék meg. Ilyen egyéb oknak tekintendő pedig eminenter az a tény, hogy sérült elhalálozása folytán a gondatlanságot előidézett személye meg nem állapítható. A törvény 81. és 82. §-ai amúgyis rendkívül súlyos előfeltételek fenforgása esetén állapítja meg a kártalanítás jogát a munkaadóval szemben ugy, hogy még büntető-birói ítélet megkivánása nélkül is kellő garanciája van a munkaadónak alaptalan zaklatások eredménytelenségére. A perbebocsátkozás megakadályozását előidéző előfeltételek ily magyarázata — mint a kúria végzésében — szociális törvény betűjének igen, de intencióinak nem felelhet meg.