Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 3. szám - Új ipartörvény Szerbiában
100 Ha azonban az ellenvetések oly bányatulajdonosoktól származnak, kik a vonatkozó üzemek összmunkásságának több mint egyharmadát foglalkoztatják, vagy a munkások egyharmadától erednek, vagy minden esetben, mikor az államtitkár ezt indokoltnak tartja, akkor a rendeletet külön szakértő véleményezőnek kell kiadni, aki változtatásokat eszközölhet, amelyek kötelezőek. Ha az államtitkár és a felebbezők a szakértő személyében meg tudnak egyezni, az ő döntése kötelező mindkét félre. Ha ily megegyezés nem jő létre, akkor a szakértőt Angolország első bírája, a Lord Chief ]ustice nevezi ki. Aki az így elrendelt mentő- és egészségügyi berendezéseket az üzemben nem tartja készen, vagy a mentőszemélyzet betaníttatását elmulasztja, az 20 fontig terjedhető pénzbüntetéssel sújíatik. Ha egy elmarasztalás után folytatja a mulasztást, napi egy font sterling a büntetés. Ifjúsági otthon a bécsi rendőrségnél. Nemrég nyilt meg Bécsben az első ilynemű intézmény. Elfogott zülött gyermekek felvételére szolgál; ideiglenes tartózkodási helyet, védelmet nyújt oly helyen, hol állandó felügyelet alatt vannak ugyan de anélkül, hogy börtön, vagy büntetés színezete volna az itt tartózkodásnak. A gyermekek itt maradnak az otthonban, míg más gondoskodás nem történt róluk, míg el nem helyeztettek valamely gyermekvédelmi intézménynél vagy míg családjuknak visszaadhatok nem voltak. Az otthonban egy szoba van a fiúk, egy a leányok számára, azonkívül egy családi szoba is, egy közös étkező-szoba és egy szoba a rendőrtisztviselőnő számára, ki állandóan ott lakik az otthonban. Konyha, fürdő és mozsdószoba is van. Eddigi lakosai az otthonnak leginkább idősebb fiúk voltak, kik vagy kalandvágyból vagy azért, hogy kenyérkeresethez jussanak, elegendő pénz nélkül jöttek Bécsbe és veszélyes lejtőre kerülhettek volna, ha az ifjúsági otthonban nem találnak menedéket. JOGGYAKORLAT BETEGSEGELYEZES. Ideiglenes alkalmaztatás fogalmához. A berlini városi tanács 1909. november 23-ki 4799. Gew. II. határozata. Panaszló a panaszolt pénztártól az alapszabályszerű betegsegélyezést követeli, a következő indokolással: Miután 1909 július havától munkanélkül volt, 1909 évi szeptember hó 21-én S. asszonynál 24 márka heti bér mellett munkába lépett anélkül, hogy a foglalkoztatás tartamára megállapodott volna. Még ugyanaznap munkája közben elcsúszott és arcát megsértette. A panaszolt pénztár a segélyezést megtagadta azzal az indokolással, hogy a munkaadó nem jelentette be nála. S. munkaadó kijelentette, hogy egynapi próbafoglaíkoztatásra állapodott meg és a bejelentést azért nem eszközölte, mert panaszlott már négy órai munka után tevékenységét beszüntette. Ennek folytán biztosítási kötelezettség alá eső foglalkoztatásról szó sem lehet. S. munkaadót kihallgatták és igazolta a fenti tényállást. Határozat: A tanács a betegsegélyt megállapította a következő indokolással : Valamely próbafoglalkoztatás önmagában véve nem zárja ki a biztosítási kötelezettséget még akkor sem, ha tartama rövidebb mint egy hét. A tanács ugyan néhány korábbi esetben hasonló körülmények között a biztosítási kötelezettséget nem állapította meg, időközben azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy a próbafoglalkoztatás biztosítási kötelezettség alá esik, kivéve, ha foglalkoztatás természete kizárja az egy hétnél hosszabb időtartamot. Mert figyelembe kellett venni, hogy a próbafoglalkoztatás tulajdonképeni célja az, hogy a munkaadónak a próba-munka nem kielégítő volta esetén kétséget kizáróan megadja az azonnali elbocsátás jogát, mivel szemben a próbamunka sikerülte esetén minden külön megállapodás nélkül folyik a munka. így tehát még egy napi próbafoglalkoztatás megállapodása sem jelenti a munka időtartamának korlátozását egy hétnél rövidebb időre. A próbamunka megállapítása felbontó és nem felfüggesztő feltétel. T. i. a munkaviszony állandónak terveztetik s csak akkor szűnik meg, ha a próbamunka nem sikerül és nem fogható fel a kérdés úgy, hogy a munkaviszony csak akkor áll be, ha a próbamunka sikerült. *
