Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Új ipartörvény Szerbiában

Munkásügyi Szemle 97 A születések és csecsemőhalandóság mennyisége közölt összefüggést megállapítani nem tudott, tehát szerinte nem talált támpontot arra, hogy a csecsemőhalandóság természetes kiválasztásnak tekinthető. Ezen összefüggést ha fennállna is, sokkal kisebb jelentőségűnek tartja, mint az egészségtelen milieu-t.^ Legnagyobb veszélyben vannak a gyermekek azon városokban, ahol az árnyékszékek tisztátalanok, utcatisztítás nincsen és az utak kövezve nincsenek. Ha ezen nyilvános hygiene* nem áll fenn, akkor a házi hygiene sem használhat sokat. Szükségesnek tartja Newsholme a halvaszületések számának és okainak megállapítását, továbbá a bábaügy kiképzését és gazdasági támogatását. MUNKÁSVÉDELEM. ^ Új ipartörvény Szerbiában. 1911 július 11-én lép életbe az új szerb ipartörvény, mely ez év július 12-én szentesíttetett. Az ipartörvény szelleme modern munkásvédelmi intézkedéseket nagy számban tartalmaz — némelyike ez intézkedéseknek haladottabb szellemű, mint a nyugati államok hasonló intézkedései. Kimondja a törvény, hogy sztrájk vagy kizárás idején a munkaszerződés minden kártérítési igény nélkül azonnal felbontható. Az egészségre ártalmas üzemekben asszonyok és 16 évnél fiatalabb férfimunkások alkalmazását a kereskedelmi miniszter eltilthatja. Terhes asszony 6 hétig a szülés előtt és után kizárandó a gyári munkából. A munkaidő maximuma a kereskedelmi üzemekben 12 óra, a kézműiparban 10 óra, 16 évnél fiatalabb férfimunkásokra nézve és nőkre nézve gyárakban 8 óra, felnőtt férfimunkásokra 10 óra. Délben és éjfélkor 1—1 óra, nyáron a napsütés idejében 21/2 órai pihenő biztosíttatik. A munka kezdete és végóráját a kamarák állapítják meg a miniszterrel egyetértőleg. Éjjeli munkában este 8-tól reggeli 5 óráig, télen 6 óráig, 18 évnél fiatalabb férfimunkás és női munkás egyáltalában nem vehet részt. Gyárakban az éjjeli munka tartama 10 óránál több nem lehet. Vasárnap munkaszünet van, mely legalább 36 óráig kell, hogy tartson. Kivétetnek a szünet alól: vendéglők, fényképészek és temetkezési vállalatok. Délután 1 óráig dolgozhatnak: a borbély, a sütő-, mészáros-, gyümölcs-, virág-, újság- és dohányárúsok. Szombat délután a gyárakban 5 órakor, a kisiparban 6 órakor beszüntetendő a munka. A munkaadó a bért készpénzben tartozik kifizetni. Tartozik a munkahelyiségeket tistzán tartani, jól megvilágítani, szellőztetésükről és tűzbiztonságukról gondoskodni. Nem szabad, hogy a munkahelyiségek túlzsúfoltak legyenek. Külön mosdóés étkezőhelyiségről is tartozik gondoskodni. A munkaadó, kinek munkásai baleset ellen biztosítva nincsenek, szavatol a munkást ért minden oly balesetért, mely nem szándékosan idéztetett elő. A tanonczot nem szabad idején felül vagy házi munkákra, a segédek privát kiszolgálására igénybe venni. Tiszta és jó fekhely, jó és elég bő táplálékról is tartozik a gazda gondoskodni. Aki ezt a kötelességét elmulasztja, attól a kereskedelmi miniszter elvonhatja a tanonctartás jogát. A munkaviszonyból eredő nézeteltérések eldöntésére választott bíróságok szerveztetnek, melyek egy munkaadóból, egy alkalmazottból és egy általuk választott elnökből állanak. Az elnök pártatlan polgárember kell, hogy legyen. A jogszolgáltatás ingyenes. Az eljárás sommás. Az ítélet 3 nap múlva jogerős. Perekben 100 koronáig kötelező a választott bíróság igénybevétele. Nagyobb összeget illető perekben csak fakultatív a választott bíróság. Az ipari szervezet formai a szakegyesülések mester és alkalmazott önkéntes egyesülése szakma szerint és kényszerszövetkezetek csak a mesterek részvételével. A kamarák a szakegyesüléseken épülnek fel. Az ipartörvény a szociális biztosítás alapelveit is magában foglalja, mellyel külön rovatban foglalkozunk. Az összes ipari üzemek úgyszintén az ezen törvény által létesített munkásbiztosító pénztárak állami felügyeletét a kereskedelmi miniszter látja el. A minisztériumban külön osztály létesíttetik e célból. Iparfelügyelők alkalmazandók, legalább 3. Ezeknek jogköre nagyon kiterjedt. Bármikor, éjjel is megjelenhetnek az üzemben, minden könyvbe és okmányba betekinthetnek, orvos közbejöttével az üzem egészségügyi viszonyait vizsgálhatják, elrendelhetnek mindent, amit szükségesnek látnak a munkás védelmére, a törvény végrehajtására. A szociálpolitikai rendelkezések be nem tartására megvan a büntető szankció.