Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Az iszákosok gondozó-intézetei

Munkásügyi Szemle 81 konfekciós iparra, a mosó- és vasalóintézetekre, a könyvkötészetre, a malomiparra, a cukorkagyártásra és még egy egész sereg más iparágra többé-kevésbé erőltetetten rá lehet ütni az évszakok befolyásának alávetettség bélyegét, a nyomdásziparra nézve ezt a kereskedelemügyi miniszter máris kilátásba helyezte. Hogy mennyire tágítható ez a fogalom, mutatják a külföldi rendelkezések is. És mégis, dacára annak, hogy nagy hiányai vannak a törvényjavaslatnak, mely közigazgatási uton és kormányrendeletekkel a törvény jótéteményeinek igen szűk térre szorítását teszi lehetővé, nagy jelentőséget kell a nők éjjeli munkájáról szóló törvényjavaslatnak tulajdonítanunk. Annak törvényerőre emelkedése ugyanis, igaz, hogy számos kivételtől áttörve, meghonosítja nálunk is a maximális munkanapot a nők részére. A javaslatban foglalt maximális munkanap nem rövid és további korlátozásra fog szorulni, de az elv ezzel belép a magyar törvényhozásba. Ha, amint a Földes-féle indítvány és a kereskedelemügyi miniszter rákövetkező kijelentése, valamint a jelen törvényjavaslat indokolása remélni engedik, mielőbb a gyermekmunka szabályozása is megtörténik Magyarországon, akkor a felnőtt férfiak számára is az üzemek nagy részében a különböző csoportbeli munkások munkájának egymással való összefüggése folytán önként ki fog alakulni a maximális munkanap, melynek az ipartörvény revíziójának a keretébe illesztése nagyobb rázkódtatás nélkül minden iparágra vonatkozólag meg fog történhetni. De nem szabad alulbecsülnünk a javaslatot egy más szempontból sem. A nők éjjeli munkájának az eltiltása ugyanis, ha a jelzett képviselőházi határozat és a kereskedelemügyi miniszteri igéret dacára is késnék a gyermekmunka szabályozása, ebbe az irányba fogja okvetlenül kényszeríteni a törvényhozást sürgősen, mert küiönben az éjjeli munkából kiszorított nők helyét gyermekek és fiatalkorú munkások fogják elfoglalni, mi még a nők éjjeli munkájánál is károsabb és az állam beavatkozását sürgősen, okvetlen követelni fogja. És ami a törvényjavaslat hibáit és hiányait illeti, melyek, amint láttuk, nagyrészt az alapul szolgáló berni egyezmény tökéletlenségeiből erednek, azokon még a képviselőházi tárgyalás, főkép pedig a törvény rendelkezéseinek nem egyoldalú vállalkozói szempontokból kezelése, jelentékenyen enyhíthetnek. Ha az utóbbi tekintetben az eddigi tapasztalatok alapján túlságosan vérmes reményeket nem is táplálhatunk, a képviselőház tárgyalása elé a foszfortilalomra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása kapcsán némi várakozással néztünk, bár természetesen az alapelvekben fekvő hibák kiküszöbölése lehetséges nem lesz. > Az iszákosok gondozó-intézetei. A Munkásügyi Szemle részére irta dr. Holitscher A., az absztinens orvosok nemzetközi szövetségének főtitkára (Pirkenhammer). A mult század végén a nyugateurópai államokban a szociális tevékenységnek egy addig ismeretlen alakja vette kezdetét, amely az utolsó években igen gyors elterjedésnek indult; a legszívesebb fogadtatásra a német birodalomban talált, amennyiben a legújabb időben mindig új és új területeket foglal el és nemcsak az állam, hanem a községek részéről is mindenféle kedvezményben részesül. Ez az úgynevezett gondozó-tevékenység. A gondozó-intézmény kiindulási pontja a gümőkór ellen való küzdelem volt; ezen a téren aratta legnagyobb és el nem tagadható diadalait. Mihelyt a társadalom felszabadult a laisser fairé, laisser aller elvétől, amelylyel kezdetben azt a szörnyűséges pusztítást nézte, amelyet a folyton haladó