Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 3. szám - Törvényjavaslat a nők éjjeli munkájának az eltiltásról

78 Munkásügyi Szemle balesetek elhárítása céljából az éjjeli munka tilalma aluli kivételt engedi meg, első pillanatra megnyugtathat az, hogy ez a kivétel a javaslat szerint csakis annyiban vehető igénybe, amennyiben az ily munkáknál a nőmunkások éjjel való foglalkoztatása el nem kerülhető. Sajnos, közelebbről vizsgálva ez a korlát nem sokat jelent. Mert ki fogja elbírálni azt, vájjon a nőmunkások feglalkoztaíása az ily kivételes sürgős jellegű munkáknál elkerülhető-e? Egy a dologhoz kellő szakértelemmel nem biró hatóság, az elsőfokú iparhatóság, mely — ha el is tekintünk eme hatóságaink köztudomású szocziálpolitikai érzékhiányáról — mégis csak az engedélyt kérő fél állításait lesz kénytelen legtöbb esetben még akkor is elfogadni, ha lelkiismeretesen kíván eljárni, mennyivel inkább fogja pedig ezt tenni, ha sok irányú közigazgatási teendőkkel való túlterheltsége mellett nem fog ráérni a különben is sürgős kérelmek elbírálásánál sokat fontolgatni. Egy másik fontos kérdés is felmerül itten. Erőhatalomnak minősíthető-e a strike ? Ezt a kérdést okvetlenül szabályozni kellett volna a javaslatban, amint azt p. o. az 1893. évi március hó 16-iki portugál rendelet teszi, midőn 4. §-ában kimondja, hogy a munkabeszüntetések erőhatalomnak nem tekinthetők.^ Mit akar a törvényjavaslat ennek a kérdésnek a nyitvahagyásával elérni ? Állást foglalni e kérdésben úgyis elkerülhetetlen lesz, tehát miért nem történik ez mindjárt magában a törvényjavaslatban Az indokolásban sem találunk erre vonatkozólag semmit. Az 5. §. alá eső munkáknál talán egyáltalában indokolt lett volna különbséget tenni a balesetek elhárítása céljából szükséges munkák és az erőhatalom vagy elemi csapás okozta üzemmegszakítás megakadályozását célzó munkák közt. Ha balesetek elhárításáról van szó, akkor tényleg olyan szükséges a munkák gyors elvégzése, hogy a nők kivételesen éjjel való foglalkoztatása kifogás alá nem eshetik. Ha ellenben csak arról van szó, hogy az — igaz, a vállalkozó hibáján kívül beálló — üzemmegszakítás csak a vállalkozó üzleti érdekét veszélyezteti, a nőknek az oly szükséges éjjeli pihenőtői korlát nélkül vaió megfosztása magasabb szempontból nem tekinthető indokoltnak és legalább egy bizonyos, az éjjeli órákba eső pihenőt kellett volna a női munkások részére biztosítani. De a berni egyezmény is figyelmen kívül hagyta ezt és így a magyar törvényhozástól sem várhatjuk ennek a mélíányolását. Az 5. §. úgyis egy plus-t tartalmaz a berni egyezmény III. cikkével szemben. E szakasz ugyanis — igaz, éppenséggel nem rövid — maximális munkanapot állapít meg a kivételesen ezen szakasz alapján foglalkoztatott nők részére. E maximális munkanap, helyesebben munkaidő, mert hiszen az éjjel kihasználása tekintetében nincs korlátja, a munkaközi szünetek beszámítása nélkül 13 órában van megállapítva. Hat órai munka után egyszerre vagy részletekben legalább egy órai szünet adandó, huszonnégyóránkint pedig tíz órai pihenő. Az engedélyt adó hatóság természetesen korlátolhatja engedélyében ezt a tág kihasználási határt, de vájjon fog-e jogával élni ? Ellenben biztosan alkalmazást fog nyerni az az intézkedése e szakasznak, hogy, ha női munkásoknak az éjjel való foglalkoztatása legfeljebb három napra terjed, az illetékes hatóságok még a fenti korlátokat is elejthetik. Tehát még a szünetek nélkül 13 órás maximális munkaidő és a 24 óránkinti 10 órás pihenő sincs feltétlenül biztosítva a női munkásoknak! De a figyelmes szemlélőnek még valami feltűnik. Az 5. §. eltérőleg a 4. §-tól beszél csapatválíásról, kimondván, hogy a nappali és éjjeli csapatok hetenkint felváltandók. Tehát ezek az igen sürgős munkák heteket is vehetnek igénybe, nem csak rövid időről lehet itt szó ? A 6. §. fel is világosít bennünket, hogy az elsőfokú iparhatóság 14 napra adhat engedélyt, a kereskedelemügyi miniszter pedig ennél tovább is mehet. Határ nincs. Mielőtt a törvényjavaslat egyes részleteire kitérnénk, fel akarjuk vetni, nem keílene-e annak legalább arról gondoskodnia, ha már kénytelen a törvényhozó a nők éjjeli pihenőjét ily számos esetben felfüggeszteni, hogy