Munkásügyi szemle, 1911 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 3. szám - Törvényjavaslat a nők éjjeli munkájának az eltiltásról
Munkásügyi Szemle bizonyos bérkövetelést biztosítson ez esetre a más iparágakban foglalkoztatott nővéreiknél saját hibájukon kivül kedvezőtlenebb helyzetbe jutó munkásnőknek ? Nem is mérnők ezt az eszmét megpendíteni, ha egy másik, igaz, törvényerőre máig sem emelkedett törvényjavaslat, a vasárnapi munkaszünet tárgyában 1908-ban kidolgozott törvénytervezet nem tartalmazott volna a vasárnap, illetőleg munkaszüneti napon kivételesen foglalkoztatott munkások javára ily intézkedést. Teljesen indokolt volna egy ilyen rendelkezés az éjjel foglalkoztatott nők javára is egyrészt azért, hogy a vállalkozó ne vehesse méltányos ellenszolgáltatás nélkül egészségükre ily kedvezőtlen módon igénybe munkájukat, másrészt pedig, hogy jobb táplálkozás útján vagy családjuk hathatósabb istápolása által valami a részükről hozott áldozatból nekik is megtérüljön. Miért legyen az ily engedélyekbői az egész haszon a vállalkozóé és az egész áldozat a munkásnőé ? De van ennek a kérdésnek egy másik oldala is. Az engedély igénybevétele esetén fizetendő bér volna leghatályosabb ellenőrző szelepe annak, hegy a munkaadók felesleges módon ez engedélyeket igénybe ne vegyék, aminek, amint újból kiemeljük, más biztosítéka egyébként úgy sincsen, mert hiszen az engedélyeket kezelő hatóságok alig lesznek képesek a kivételességét az esetnek és még kevésbbé a nők alkalmazásának a szükséges vagy szükségtelen voltát megítélni. Már említettük, hogy a gyors romlásnak kitett anyagokat feldolgozó vállalatokra vonatkozólag kiadandó általános kereskedelemügyi miniszteri rendelettől eltekintve és a 14 napon túl terjedő engedélyeken kivül az elsőfokú iparhatóság fogja ezeket az engedélyeket kezelni. Hogy ez kevéssé biztató, azt szintén már kiemeltük. Örvendetesnek kell tartanunk, hogy az iparfelügyelők ellenőrzése alá akarja a javaslat az ily engedélyeket helyezni., de akkor, ha nem mondja ki, hogy az iparfeíügyelő haladék nélkül értesítendő a kiadott engédélyekről, igen sokszor meg fog bizonyára esni az, hogy az iparfelügyelő csak akkor fog a nők kivételes éjjeli dolgoztatásáról tudomást szerezni, midőn az ellenőrzés lehetősége már elmúlt. Meg vagyunk győződve róla, hogy az iparfelügyelők jelentése számos panaszt fog tartalmazni erre vonatkozólag, amint p. o. a közigazgatási hatóságoknak a baleseti tárgyalásokra vonatkozó értesítéseinek a késedelmes volta is állandóan panasz tárgyát képezi, épp azért a 7. §-t ez irányban kiegészítendőnek véljük. így is az eléggé elfoglalt iparfelügyelők túlságosan hatályos ellenőrzésre ez irányban aligha lesznek képesek. Nagyon kockázatosnak és aggályosnak taríjuk azt is, hogy a vállalkozó nemcsak köz-, hanem lényeges magánérdek fenforgása esetén is feljogosíttatik az engedélyre vonatkozó kérelem előterjesztésével egyidejűleg saját felelősségére megkezdeni a nők éjjel való foglalkoztatását. Készségesen elismerjük, hogy közigazgatási hatóságaink ismeretes gyorsaságánál fogva még a 6. §. ama rendelkezése dacára is, melynél fogva 48 óra alatt a kivételes engedélyek iránti kérelmekről az iparhatóságnak döntenie kell, a vállalkozónak módot kell nyújtani arra, hogy sürgős esetekben az engedélyt be nem várva elkezdhesse az éjjeli dolgoztatást, csak azt kérdezzük, hogy kinek fog azért felelni, ha ezt indokolatlanul teszi és hogy nem fogja-e minden kérvényező az esetet oly sürgősnek tartani, hogy saját felelősségre intézkedik a munka megkezdése iránt? A 12. §. b) pontja nem zárja ugyan teljesen ki ennek alapján a nőket indok nélkül éjjel munkába állító vállalkozónak a megbüntetését, ha a hatóság az engedélyt megtagadja és az esetet indokolatlannak jelzi ezzel; azonban e pont aligha fog így értelmezteíni, mert hiszen a törvény rendelkezéseit formailag az esetleg rosszhiszeműleg eljáró munkaadó sem sérti meg, a 7. §. értelmében a kérvény beadásával egyidejűleg joga lévén az éjjeli foglalkoztatás megkezdésére. Épp ezért igen célszerűnek vélnők, ha legalább — talán a foglalkoztatott nők számával arányban álló — biztosíték letételére köteleztetnék a munkaadó, ha a nők éjjeli munkáltatását a kérelem beadásával