Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Szaktanácskozás Ausztriában a gépkocsivezetők munkaviszonyának törvényes rendezéséről

76 Munkásügyi Szemle határozatait, melyek keretébe a fentebbiek szerint első sorban az állandó járadékra vonatkozó igény jogosságának kérdésében való döntés, másodsorban pedig az állandó járadékra való jognak megállapítása esetében a járadékösszeg mértékének meghatározása tartozik, a törvény 158. §-ának utolsó bekezdése és az Elj. rendelet 2. §-náak harmadik bekezdése értelmében csak a kir. ítélőtáblák székhelyein levő munkásbiztosítási választott bíróságok bírálhatják felül; ennélfogva az állandó járadék kérdésében a z.-i munkásbiztosítási választott bíróság egyáltalában nem itélkezhetik. A kifejtettek alapján figyelemmel arra, hogy az Elj. rendelet az ítélet nem törvényszerű intézkedéseinek megsemmisítés alakjában való érvénytelenítésére módot nem nyújt, az I. fokú bíróság és az eljárt kerületi munkásbiztositó pénztár határozatait annyiban, amennyiben ezek az állandó járadékra vonatkoznak, az ítéletet részleges megváltoztatásának alakjában kellett hatálytalanítani s kifejezésre juttatni azt, hogy e perben csak az nyert eldöntést, hogy a nem állandó járadék megállapításának nincsen helye. Az 1907: XIX. t.-c. 82. §-a világosan kimondja, hogy a munkaadó más esetekben, mint amelyeket e szakasz megállapít, az e törvény értelmében biztosítottakkal szemben balesetből kifolyólag kártérítéssel nem tartozik, már pedig a törvénynek ez a rendelkezése minden, a törvény értelmében biztosítottra, tehát úgy az országos pénztár, mint a bányatörvény alapján létesített társládák által biztosítottakra egyaránt vonatkozik.*) A kir. Curía: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja s az elsöbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Nem vitás, hogy a baleset az 1907 : XIX. t.-c. életbelépte után történt. Az idézett törvénycikk 3. §-a szerint a balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek a nemre, korra és a bér vagy fizetés nagyságára való tekintet nélkül mindazok, akik bányák, kohók, bányatermékeket feldolgozó egyéb művek üzemében, telepein és munkáinál, továbbá az összes gyárakban akár állandóan, akár ideiglenesen, kisegítőképen vagy átmenetileg vannak alkalmazva; és minthogy az alperes üzeme, melyben felperes, mint gyári munkás volt alkalmazva, a törvény idézett §-a alá tartozik, nyilvánvaló, hogy a felperes is baleset ellen való biztosítási kötelezettség alá esett. Az idézett törvényczikk 98. §-a értelmében az e törvény szerint betegség és baleset esetére való biztosítást az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár teljesíti, de a törvény a bányatörvény hatálya alá tartozó bányaüzemekben alkalmazottakra nézve kivételt tesz, amennyiben ezekre nézve már a törvény 3. §-a kimondja, hogy a bányatörvény hatálya alá tartozó bányaüzemekben alkalmazottak a törvény XIII. fejezetében (154., 155. §§.) megjelölt módon és szervezetben biztosíttatnak és a 98. §. is akkép rendelkezik, hogy a bányatörvény alapján létesített bányasegélyző-pénztárnak (társládák) szervezete a törvény XIII. fejezetében megállapított határozmányok szerint érintetlenül hagyatik, a 154. §. kimondja, hogy a bányatörvény alapján létesített és a törvény 155. §-ában foglalt határozmányoknak megfelelő bányatársládák tagjai nem kötelesek a betegség és baleset esetére való biztosítás éljából az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárba belépni s a 155. §. szerint a bányatársládák szervezetét, a segélyezés mérvét, a járulékok nagyságát, a kezelés módozatait és a felügyeletet a bányatörvény és az érvényben levő kormányrendeletek szabályozzák s a bányatársládáknak e rendelkezésekben megállapított szervezete érintetlenül marad. Az a kérdés azonban, hogy a felperesnek betegség és baleset esetére való biztosítását az országos pénztár vagy az alperes részvénytársaság kebelében alakított bányatársláda teljesíti-e és ha igen, mennyiben ? Az alperes, mint a felperes munkaadója ellen indított jelen per elbírálásánál teljesen közömbös, mert az 1907 : XIX. t.-c. 82. §-a világosan kimondja, hogy a munkaadó, más 'estekben, mint amelyeket e §. megállapít, az e törvény értelmében biztosítottakkal szemben balesetből kifolyólag kártérítéssel nem tartozik; már pedig a törvénynek ez a rendelkezése, annak szövegéből kitetszően minden a törvény értelmében biztosítottra, tehát úgy az országos pénztár, mint a bányatörvény alapján létesített társládák által biztosítottakra egyaránt vonatkozik; amiből következik, hogy a felperes, aki a fentiek szerint szintén biztosítási kötelezettség alá esik, az alperestől, mint munkaadójától, más esetekben, mint amelyeket a 82. §. megállapít, kártérítést nem követelhet. *) Magánjogi Döntvénytár, szerkeszti GottI Ágost. III. kötet 239. sz.