Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Szaktanácskozás Ausztriában a gépkocsivezetők munkaviszonyának törvényes rendezéséről

Munkásügyi Szemle 77 Ennek az álláspontnak helyességét támogatja az a körülmény is, hogy az 1907 : XIX. t.-c. miniszteri indokolásából kitetszően a kötelező balesetbiztosításnak egyik legfőbb célja az, hogy általános védelmet nyújtson a munkadó magánjogi szavatosságából folyó kötelezettség ellen, tehát a törvénynek nem lehetett célja az, hogy a bányatársládák által biztosítottaknak munkaadóit kedvezőtlenebb elbánásban részesítse, mint az országos pénztár által biztosítottaknak munkaadóit. Nem változtatna ezen az sem, ha való volna is az, hogy t. i. alperes társládájának biztosítási járulékait nem egészben az alperes, hanem részben a társláda tagjai fizetik, mert az 1907 : XIX. t.-c. 155. §-a a társládák szervezetét, a segélyezés mérvét a járulékok nagyságát és a kezelés módozatait érintetlenül hagyta, anélkül, hogy a 43. §-nak azt a rendelkezését, hogy a balesetbiztosítási díj kizárólag a munkaadót terheli, a társládákra, illetve a bányavállalkozókra kiterjesztette volna. Minthogy pedig a 82. §. szerint a biztosítottak, illetve a 71—73. §§-ban felsorolt hátramaradottak a munkaadó ellen csak azon esetben támaszthatnak kártérítési igényt, ha jogerős büntető bírói ítélettel megállapíttatott, hogy az illető munkaadó vagy oly megbízottja, kinek a megbízásból eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a baleset szándékosan vagy a 81. §. 2. bekezdésében említett gondatlansággal idézte elő: ennélfogva felperes is az őt ért balesetből csak akkor követelhetne az alperestől kártérítést, ha kimutatná, hogy az alperessel szemben szándékosság vagy a 81. §-ban említett gondatlanság jogerős büntetőbiróí ítélettel megállapíttatott, vagy a 83. §-ban említett az a kivételes eset forog fenn, amelyben a kártérítési igény polgári peres úton jogerős büntetőbírói ítélet nélkül is érványesíthető, a felperes azonban ezen feltételeknek fennforgását nem is állította és így helyes az elsőbiróságnak az a rendelkezése, mely szerint a felperest az alperessel szemben kártérítés iránti keresetével elutasítotia. Azért a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatott helyben. Az országos pénztár ügyvédi költségekben közvetlenül a jogi képviselő javára marasztalható-e vagy sem ? I. M. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1909 október 23-iki 195/3. számú ítélete. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal igénylő felebbezését részben elutasítja és a választott bíróság ítéletét abban a részében, mellyel .... a per(ügyvédi)-költségben pedig az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztosító pénztárt marasztalja, helybenhagyja. Dr. R. B. ügyvéd díját saját felével szemben 16 koronában állapítja meg. Indokolás: Az ügyvéd részéről kifejezett az a kérelem, hogy díjai kezéhez utalványoztassanak, nem volt teljesíthető, mert arra sem a törvény, sem az eljárási rendelet nem nyújt támpontot. II. M. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 1909 november 30-ik Í221/2. számú ítélete. A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal kötelezi az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárt, hogy .... igénylő jogi képviselőjének, dr. S. ]. budapesti ügyvédnek pedig 40 korona ügyvédi munkadíjat fizessen. Indokolás: A választott bírósági ítéletnek az ügyvédi költség nagyságára vonatkozó részét a hivatal nem érintette, hanem csak kiegészítette a hivatalhoz való felebbezés és a hivatal előtt folyó tárgyaláson való eljárás fejében további 20 koronával, a fizetésre azonban a tárgyaláson e részben előterjesztett védelemnek és az eljárási rendelet 198. §-a második bekezdésének megfelelőleg, az ügyvéddel szemben közvetlenül az országos pénztárt kötelezte, mert e tekintetben sem az 1907 : XIX. törvénycikk, sem az eljárási rendelet tiltó rendelkezést nem tartalmaz s méltányosnak mutatkozik, hogy az ügyvéd jogerősen megítélt díjait föltétlenül és közvetlenül megkaphassa. III. Budapesti munkásbiztosítási választott bíróság 1909 december 28-ikán kelt 1908. P. (bal) 106127. számú ítélete. A választott bíróság végrehajtás terhével kötelezi az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárt, hogy az igénylőnek és 30 korona perköltséget fizessen.