Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Szaktanácskozás Ausztriában a gépkocsivezetők munkaviszonyának törvényes rendezéséről

74 Munkásügyi Szemle Mindkét ítélet olyan megállapításokból következteti a segélyezési igények jogosságát, melyek szerint »betegség« a fogalom munkásbiztosítási jogi értelmében nem forgott fönn, amennyiben az első esetben nem forgott fenn »olyan szabályellenes állapot, mely keresetképességet lényegesen hátrányosan befolyásolná^ a második esetben igénylő betegsége lappangott, munkáját végezte. Szerintem úgy a német törvény mint az 1907. XIX. t.-c. nem ad alapot a segély megtagadására, ha a munkaviszony tényleges és a biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazott munkáját végezhette és végezte. így tehát a munkásbiztosítási hivatal ítéletében felvetett elvi kérdésre a jelenlegi jog alapján igennel kell felelnünk, feltéve, hogy a munkaviszony tényleg megkezdődött és a munkaviszonyt a meglévő betegség nem akadályozta. BALESETBIZTOSÍTÁS. Daleset és üzem okozati összefüggése. A német birodalmi biztosítási hivatal 1909 február 9-iki ítélete. igénylő a baleset megtörténtekor egy motoromnibusz-társaság soffőrje volt. Midőn 1907 június 12-én a motoromnibusz-vonal végállomásán, az úton, kocsija közelében várakozott, egy eltévedt golyó balcombján találta. A Berufsgenossenschaft, melyhez igénylő fordult, kártalanítási igényével elutasította azzal az indokolással, hogy a balesetbiztosítási törvény 1. §-a szerint csak olyan balesetek után nyújtandó kártalanítás, melyek »az üzemmel legszorosabb összefüggésben* következnek be. Ilyen összefüggés jelen esetben nincs, a baleset az üzem keretén kívül, harmadik személy vigyázatlansága folytán történt. Igénylő ezen határozat ellen felebbezett. Felebbezését a választott bíróság elutasította azzal az indokolással, hogy bár igénylő a baleset idejében még a baleset ellen biztosított üzem keretében volt, a szóbanforgó baleset és az üzem veszélyei között semmiféle okozati összefüggés nincs, hanem igénylő olyan baleset áldozata, mely a mindennapi életben előfordulhat és bárkit is érhet. A birodalmi biztosítási hivatal a kártalanítási igénynek helyt adott a következő indokolással: A birodalmi munkásbiztosítási hivatal régebbi döntvényeiben ugyan kimondatott, hogy a baleset és üzem összefüggése megállapíthatásának előfeltétele az üzemi munka veszélyének fenforgása, hogy továbbá ez az összefüggés nincs meg, ha a sérült a »mindennapi élettel járó veszélynek« esett áldozatul. A birodalmi biztosítási hivatal ettől az állásponttól későbbi ítéleteiben eltért és azt a jogi felfogást tette magáévá, mely szerint az üzem és baleset okozati összefüggésének megállapításához nem kívántatik meg valamely sajátos, az üzemmel járó veszély fenforgása. A balesetbiztosítási törvények védelme mindama veszélyekre kiterjed, melyek a biztosítottat az üzemben érhetik. E veszélyekhez tartoznak a mindennapi élet veszélyei is, melyek az által válnak veszélylyé, hogy a munkás éppen az üzemben foglalkozik és e ténykörülménynél fogva van e veszélyeknek kitéve. A jelen esetben igénylőt azért találhatta az eltévedt golyó, mert üzemi munkájával foglalkozott, mert éppen elfoglaltsága okozta azt, hogy a pályatest veszélyeztetett pontján tartózkodott. A baleset, mely az előadott körülmények között érte, nemcsak időbeli és helyi, hanem okozati összefüggésben is van a biztosított üzemmel. * A birodalmi biztosítási hivatal közölt ítélete az üzemi baleset fogalmát a lehető legtágabban magyarázza. Nemcsak az üzemmel járó baleseteket tekinti kártalanításra jogot adó baleseteknek, hanem minden balesetet, mely a munkást üzemi munka közben éri, minden balesetet, melynek megtörténte az üzemi munkába időbelileg és helyileg beleesik. Az üzemi baleset fogalmának ilyetén magyarázatára a német balesetbiztosítási törvény, Gewerbeunfallversicherungsgesetz 1. §-a éppen annyira nyújt alapot, mint az 1907. évi XIX. törvénycikk 69. §-a. A Gewerbeunfailversicherungsgesetz 1. §-a a következőképpen hangzik: •>Alle Arbeiter und Detriebsbeamte, letztere sofern ihr Jahresarbeitsverdienst an Lohn und Gehalt dreitausend Mark nicht übersteigt, werden nach Massgabe dieses Gesetzes gegen die Folgen der bei dem Betriebe sich ereignenden Unfálle versichert«. Az 1907. évi XIX. törvénycikk 69. §-a: »A balesetbiztosítás célja annak a kárnak e fejezet értelmében való megtérítése, melyet a biztosított személyt ért üzemi, vagy az e törvény 9. §-ában említett baleset folytán bekövetkezett testi sérülés, vagy halál okozott.*