Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Osztrák törvényjavaslat a szociális biztosításról

25 Munkásügyi Szemle hetenként az I. bérosztályban 12 fillér, a II. bérosztályban 24 fillér, a III. bérosztályban 36 fillér, a IV. bérosztályban 48 fillér, az V. bérosztályban 60 fillér, a VI. bérosztályban 72 fillér. E szerint az első bérosztályban a törzsjáradék 120 korona lesz. A számítás nagyon egyszerű: A heti 12 filléres járulék évenként 50 járulékos hét mellett 6 korona. Ezen összeg­nek ötszöröse 30 korona. Ehhez járul a 90 koronás állami pótlék, ami együttvéve 120 koronányi törzsjáradéknakí'felel meg. A növekedő járadék­részlet a biztosítás egész tartama alatt fizetett járulékok összegének két­tizede. Ha például valamelyik biztosított egészben 100 korona járulékot fizetett, akkor a növekedő' járadékrészlet 20 korona, amely 20 korona hozzá­adatik a 120 koronányi törzsjáradékrészlethez. Az önálló kereseti foglalkozást űző személyek havi 1 korona járu­lékot tartoznak fizetni. Azon önálló kereseti foglalkozást űző személyek, akik­nek évi jövedelme 480 kor.-át nem halad meg, csak 50 fillért fizetnek havonként. Ami az özvegyek és árvák ellátását illeti, e tekintetben a javaslat egyelőre a hátramaradottak végkielégítéséről gondoskodik. A járadékot élve­zőnek, vagy az olyan biztosított személynek halála esetén, aki még nem élvezett járadékot, az özvegy végkielégítést kap, még pedig azon bérosz­tályának megfelelő rokkantsági járadék törzsrészletét, amelyben az elhalt biztosítva volt. Minden törvényes, vagy törvénytelen gyermek ezen törzs­járadéknak felét kapja. A törzsjáradékrészlet az előbb megjelölt számítás szerint kitesz az 1. bérosztályban évenkint 120 koronát, a 2. bérosztályban évenkint 150 koronát, a 3. bérosztályban évenkint 180 koronát, a 4. bér­osztályban évenkint 210 koronát, az 5. bérosztályban évenkint 240 koronát, a 6. bérosztályban évenkint 270 koronát. Ehhez járul minden gyermek részére a törzsjáradék fele. Az önálló kereseti foglalkozást űzőnek özvegye 150 korona végkielégítést kap, fel­téve, hogy az elhalt legalább 12 hónapon át az egy koronás havi járulékot befizette. A szociális biztosításnak szervezetét olyanformán tervezik, hogy annak alapjául kerületi biztosító helyek szolgáljanak. Minden kerületi beteg­segélyző pénztár területén lesz egy ilyen biztosító hely, amelynek igaz­gatósága 12 személyből áll. Az elnököt a politikai hatóság vezetője nevezi ki. Az igazgatóság egyharmada a munkaadók, egyharmada a munkások és egyharmada az önálló keresetet űző személyeknek a képviselőiből áll. A kerületi biztosító helyek feladatai nagyon messzemenők. Az ő hatás­körükbe tartozik: 1. a be- és kijelentések átvétele; 2. a biztosítottaknak bérosztályokba való sorozása ; 3. a biztosítási járulékoknak előírása és beszedése mind a három biz­tosítási ág javára és a befolyt biztosítási járulékoknak az illető biztosító pénztárba való beszállítása; 4. mind a három biztosítási ág tagjainak nyilvántartása, nevezetesen pedig a rokkant- és aggkorbiztosítás járuléklapjainak vezetése; 5. a rokkant- és aggkor-biztosításban a járadékigényekről szóló hatá­rozatoknak előkészítése és a balesetvizsgálatoknál való közreműködés. Ezenkívül a kerületi biztosító hely a betegsegélyző pénztárakkal való megegyezés alapján ezektől átveheti az administrativ teendőknek ellátását is. A szervezetnek ez a körülményes és zavaros módja sok vihart tá­masztott. A betegbiztosítás a betegsegélyző pénztárakban hajtatik végre, amennyi­ben ezt a kerületi biztosító helyek el nem látnák. A balesetbiztosítást a tar­tományok szerint létező (territoriális) balesetbiztosító intézetek végzik, ezek megmaradnak mostani alakjukban. A bányamunkások és a vasúti alkal­mazottak részére külön balesetbiztosító intézet létesíttetik a németországi Berufsgenossenschaft mintájára. A rokkantbiztositás intézésére egy rokkant­és aggkori pénztárt alapítanak az egész birodalomra kiterjedően azonkívül minden tartományban egy-egy járadékbizottság alakíttatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom