Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Az iparban alkalmazott nők munkaideje

24 Munkásügyi Szemle 2. A nők éjjeli foglalkoztatását eltiltották eddig: Ausztria '(1885); Bulgária (1905); Franciaország (1892); Nagybritannia (1901i; Németalföld (1889); Németbirodalom (1908); Olaszország (1902. és 1907); Oroszország (1893^; Svájc (1877). 3. A nők napi munkaidejét meg nem állapították, éjjeli foglalkoztatását el nem tiltották eddig a következő európai államok: Belgium, Dánia, Luxem­burg, Magyarország, Norvégia, Portugália (a polgári építkezések napi munka­idejének megállapításától eltekintve), Románia, Spanyolország és Svéd­ország. A 3. alatt felsorolt államok legtöbbje tekintetében is új korszakot nyit meg azonban a most tárgyalt kérdés szempontjából az iparban alkal­mazott nők éjjeli munkájának tilalma iránt az 1906. évi szeptember hó 26-án Bernben kötött nemzetközi egyezmény. Ausztrián, Francziaországon, Nagy­Britannián, Németalföldön, a Németbirodalmon, Olaszországon és Svájcon kivül, melyek a nők éjjeli foglalkoztatását már azelőtt is eltiltották, csat­lakoztak az egyezményhez hazánkkal együtt Belgium, Dánia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Svédország is, minek következtében az egyez­mény életbeléptéig, 1911. évi január hó l-ig, ez utóbb jelzett államok is tartoznak a nők éjjeli foglalkoztatását törvénnyel eltiltani. A számba vehető államok közül olyan, mely a nők éjjeli foglalkoztatását továbbra is meg­engedi, csak kettő marad tehát Európában: Norvégia és Románia. A berni egyezmény nagy szociálpolitikai hatása egész értékében alig becsülhető meg eléggé. Nem szólva arról a jövőre nézve lélekemelő kilátást nyújtó tényről, hogy az európai államok ez egyezménnyel küszö­bölték ki először a nemzetközi versenynek a szociálpolitikai alkotá­sokra eddig még mindig csak akadályozó szempontjait, hét államot nyert meg ez az egyezmény a munkásnő-védelem nagy eszméjének. Figyelembe kell továbbá venni, hogy a nők éjjeli munkaszünetének megállapításával közvetve adva van, még ha ez államok kifejezetten nem állapítanák is meg — meggyőződésünk szerint azonban meg fogják azt állapítani, mert a berni egyezmény konstrukciója arra ösztönöz — a nők napi foglalkoztatásának maximuma is. Azzal, hogy a berni egyezmény elvül állítja fel, miszerint a munkásnőknek egyfolytában legalább tizenegy órai éjjeli pihenőt kell engedni, közvetve megállapítja azt is, hogy a nők napi foglal­koztatásának ideje, a munkaközi szüneteket is beleszámítva, tizenhárom óránál több nem lehet. Kezdetnek ez is elég, hiszen tapasztalat szerint a szociál­politika is egyike azoknak a nagy emberi alkotásoknak, [melyek tekinteté­ben, ha egyszer megindultak, nincs többé megállás. Kihatásaiban maga a berni egyezmény is igazolhatja ezt. Kétségtelen ugyanis, hogy a nők maxi­mális munkaidejének megállapítása kihatással van a férfimunkások munka­idejére is. Ha nem állapítja is meg ezt a törvény, maga az élet kénytelen azt a nők munkaidejéhez igazítani. Azokban az üzemekben, melyekben nők és férfiak együtt foglalkoznak, a férfiak foglalkoztatási ideje alig lehet hosszabb a nőkénél, amint pl. a fentebb idézett francia törvények a nők munkaidejének megállapításából kifejezetten le is vonják ezt a következ­ményt. De kétségtelen továbbá az is, hogy a férfimunkások egyik kategóriájá­nak munkaideje befolyásolja a többiekét is; a munkaidő leszállása az^egyik vonalon feltétlenül maga után vonja annak leszállását a másikon is. Éppen azért van is logika azoknak az államoknak az eljárásában, melyek a napi munkaidő maximumának megállapításánál nem szorítkoznak a nőkre, hanem a törvény ebbeli rendelkezéseit kiterjesztik a férfiakra is. Igen fontos ki­hatása továbbá a berni egyezménynek, hogy mig egyes államok törvényei a munkaidő megállapításában nyújtott védelmet a gyári munkásokra korlá­tozták, a berni egyezmény a gyár minden egyéb ismérvének mellőzésével kiterjeszti hatályát minden oly iparvállalatra, mely tiz munkásnál többet alkalmaz. Hiszen vannak oly államok, melyek túlhaladták már ezt az állás­pontot is és a munkásvédelmet érvényesítik minden üzemben, minden mű­helyben (pl. Nagy-Britannia, Franciaország, Svájc stb.), de vannak viszont

Next

/
Oldalképek
Tartalom