Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - Osztrák törvényjavaslat a szociális biztosításról

Munkásügyi Szemle 25 oly államok is, melyekben, miután a nők éjjeli foglalkoztatásának tilalma eddig csak a gyárakra szorítkozott (pl. Ausztria, a Németbirodalom), a berni egyezmény e rendelkezése folytán eddig védtelen személyeknek is védelem alá helyezésével ujabb tért hódít a munkásvédelem. Jellemző erre különösen a Németbirodalom példája, mely a berni egyezmény hatása alatt eddig a gyári munkásokra vonatkozólag megállapított minden munkásvédelmi rendelkezést kiterjesztett minden oly üzemre, mely tiznél több munkást foglalkoztat. A munkásvédelemnek ez a térfoglalása nyilatkozik meg továbbá azoknak az eseteknek megállapításánál is, melyekben az éjjeli foglalkoztatás tilalma felfüggeszthető: mig az egyes államok autonóm törvényhozása sok esetben nem volt eléggé szigorú, addig a berni egyezmány e kivételek megállapításánál csak a feltétlenül szükségesre szorítkozik; és megnyilatkozik végül abban is, hogy az egyezmény kötelességévé teszi a szerződő államoknak azoknak az intézkedéseknek kölcsönös bejelentését, melyekkel az egyezmény rendelkezéseinek keresztülvitelét, betartásuknak ellenőrzését biztosítják. Mindezeket figyelembe véve, nem túlzott az az állítás, mely szerint a berni egyezménynyel új korszaka nyilt meg nemcsak a munkásnő védelmének, hanem ezzel együtt az egész szociálpolitikának. Érezteti előszelét ez az új korszak hazánkban is már, az új ipartörvénytervezetben. E tervezet szociálpolitikai részében több irányban, így a nők védelme tekintetében is, megfelelni iparkodik már a legmodernebb szociális követelményeknek; hiszen a berni egyezmény elveinek keresztülvitele mellett, a nőmunkások tekintetében kimondja azt is, hogy azok tizenegy óra alatt kilenc óránál tovább naponkint nem foglalkoztathatók. Vajha minél előbb valósággá válnék, a mi nálunk eddig még csak egyesek jobb belátás által sugalt jó szándékánál tovább nem érett. SZEMLE. MUNKÁSBIZTOSÍTÁS. ^ Osztrák törvényjavaslat a szociális biztosításról. Irta: Brod J. az »Arbeiterschutz< szerkesztője. (Wien.) Egy év óta áll a szociálpolitikai érdeklődés előterében az a javaslat, melyet 1908. novemberben, távozását közvetlenül megelőzőleg nyújtott be a Beck-kormány a törvényhozáshoz. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor Ausztriában a munkásbiztosításnak új korszaka nyílik meg. Ezt előre látva, a törvényjavaslat szociális biztosításról szól, még pedig főképen azért, mert a biztosítás részben olyan népességi rétegekre is kiterjed, amelyek nem tartoznak a bérmunkások osztályához. A Beck-kormány javaslatát 1904-ben a Körberminiszterium által kidolgozott: »Programm a munkásbiztosítás reformálásáról és kiépítéséről« című munkálat előzte meg, amely az érdekeltség köreiben négy éven keresztül minden oldalról megbeszélés és tanácskozás tárgyát képezte. Az új javaslat némely fontos pont tekintetében eltér Körber programmjától, főleg a szervezés kérdésében. Jelenleg Ausztriában a munkások betegség és baleset esetére vannak biztosítva. A betegség esetére való biztosítást az 1888. évi március hó 30-iki törvény, a baleset esetére való biztosítást pedig az 1887. évi december hó 28-iki törvény és az 1894. évi július hó 20-iki, a balesetbiztosításnak kiterjesztéséről szóló törvény szabályozza.