Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - Törvényjavaslat a szociális biztosításról Svájcban

Munkásügyi Szemle 107 gyermektelep területén. 16 menhely területén megalakult a menhelybizottság, mint a felügyelet szerve. Az állami gyermekvédelem körébe tartozó és ipari vagy középiskolai kiképzésre alkalmas gyermekek befogadására Kolozsváron, Nagy­Váradon és Szegeden tanoncotthonok létesültek. Elkészült a 200 gyermek befo­gadására alkalmas és szakképzésre szolgáló zombori kertgazdasági internátus is. A legtöbb törvényhatóságban megalakult az elhagyott gyermekek segélyalapja. A 7 éven fölüli elhagyott gyermekek gondozási költségeivel aránytalanul terhelt községek állami segélyezését rendszeresítették. Több helyen próbakép szervezték a telepfelügyelőnői intézményt és ennek működése eredményesnek mutatkozott. Csecsemővédelem Hessenben. A hesseni anya- és csecsemő-védő­központ a betegpénztárakhoz szépen és érthetően indokolt beadványt intézett, melyben felhívja figyelmüket a csecsemő és anyavédelem fontosságára. Németországban minden évben 400.000 gyermek pusztul el, ez az élve születetteknek 20°/o-a. A természetes táplálás, a nagy gyermekhalandó­ság leghatásosabb ellenszere, csak úgy érhető el, ha az anyát anyagilag támogatjuk. A törvény szerint a gyermekágyas aszonynak 6 heti táppénzt ad a pénztár. De ez csak a minimuma annak, amit tehet. Adhatna a pénztár terheseknek is táppénzt, amikor munkaképtelenné válnak. Az orvosi keze­lést ki kellene terjeszteni a terhesekre, anyákra, csecsemőkre, ha nem is tagjai a pénztárnak, hanem csak valamely tag családtagjai. (A magyar gya­korlat, de már a törvény is ez utóbbinál jóval messzebbmenő intézkedése­ket tartalmaz.) Nőnemű beteglátogatók alkalmazását is követeli a központ. A központ a munkásszervezetek figyelmét is fölhívta az anya- és csecsemő­védelem fontosságára. A szoptatási jutalmakról való tapasztalat Wiesbadenben, ahol 1909. április 1-én vezették be, igen kedvező. A város egyelőre 2.500 márkát hasz­nál fel e célra évenként. A szoptatási viszonyok itt, mint a »Frankfurter Zeitung* jelenti, mások, mint a többi városban, mert bár az anyák általában gyakran szop­tatnak (70 százaléka az összes anyáknak), a szoptatási idő igen rövid. Az anyákat kioktató állomásnak minden törekvése a szoptatási idő meghosszabbí­tására irányult és ebben a szoptatásijutalmak kitűnő szolgálatot tettek. Az a körül­mény, hogy a tanácsadó állomás vezetőjének, dr. Hirschnek rendszere szerint a szoptatási jutalmak hónapról-hónapra emelkednek, arra birja az anyákat, hogy a szoptatással hamar fel ne hagyjanak. Tényleg elérték ez által, hogy 64 nő, ki gyermekét azelőtt csak 2—3 hónapig szoptatta, most 8—12 hónapig folytatta. Április elseje óta eddig 139 nőt támogattak szoptatási jutalakkal. E nők között 42 azelőtt általában nem szoptatott. JOGGYAKORLAT BETEGSEGÉLYEZÉS. Kötelesek-e á pénztárak fogtömések fizetésére ? A szász közigazgatási bíróság 1907. évi október hó 12-iki ítélete. I. Panaszos 1906. nyarán heves fogfájásban szenvedvén, a pénztárhoz fordult. A pénztár dr. B. száj- és fogspecialistához utasította. Dr. B. konstatálta, hogy a fogfájás oka egy odvas fog, melynek idege gyuladásban van. Az ideget az orvos elpusztította és a fogat plombálta. A pénztár megfizette az idegölés munkadíját, de megtagadta a fogtömés díját azzal az indokkal, hogy a fogtömés nem szolgál arra, hogy létező betegséget szüntessen meg, vagy enyhítsen. Panaszos felebbezett a helyi kapitánysághoz, a pénztár felügyeleti hatóságához, mely követelésével el­utasította a következő indokolással:

Next

/
Oldalképek
Tartalom