Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - Törvényjavaslat a szociális biztosításról Svájcban

706 Munkásügyi Szemle belföldi piaca a foszforgyufa eltiltása által tetemesen bővülne és az exportban esetleg elszenvedhető károk így sokszorosan megtérülnének. A nemzetközi munkásvédelmi bizottság berni konvencióját a fehér foszfor eltiltásáról a legtöbb kultúrállam elfogadta és végrehajtotta. Azt mondják, hogy Magyarországon nincs a közvéleménynek ereje. De a közlelkiismeretnek kell, hogy annyi ereje legyen, hogy figyelmeztesse azokat, kiket illet, milyen felelősséget vállalnak a szerencsétlenné tett, megölt gyufaárúmunkásokkal szemben. Nem tartjuk dicsőségnek Magyarországra nézve, hogy Giesswein Sándornak 1910. évi január hó 26-án meg kellett interpellálnia a magyar kormányt a nagybittsei gyufagyárban előfordult foszfornekrózis-esetek miatt. És amilyen a mi szociálpolitikánk sorsa, olyan volt eme interpelláció sorsa is. Félbemaradt. Magas politikai okok miatt. Dr. Hahn Dezső. Védekezés a munkanélküliség ellen. Megemlékeztünk már arról a figyelemreméltó mozgalomról (1. az 1. sz. 36. 1.), mely a nemzetközi statisztikai intézet 1909. évi július hó 3-iki ülésével kapcsolatban a munkanélküliek védelme érdekében megindult. A nemzetközi statisztikai intézet említett ülésén tiz ország képviselőinek hozzájárulásával elhatározták, hogy 1910-ben nemzetközi értekezletet hivnak egybe a munkanélküliség legfontosabb kérdéseinek, továbbá annak megbeszélése végett, nem volna-e szükséges állandó szervezetet létesíteni |a munkanélküliség elleni küzdelem eredményesebb vitelére. Tárgyalni akarják pedig az értekezleten a munkanélküliség statisztikájának, a munkaközvetítésnek és a munkanélküliség esetére való biztosításnak ügyét. A szervezőbizottság megtette továbbá a lépéseket, hogy az egyes országokban nemzeti bizottságok alakuljanak, melyek azután képviselőiket íciküldenék a nemzetközi állandó bizottságba. E mozgalomnak első hullámverése nálunk abban az értekezletben jelentkezik, melyet Földes Béla egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a kereskedelemügyi minisztérium, a központi statisztikai hivatal, a székesfőváros, többrendbeli tudományos, továbbá munkaadó- és munkás egyesületek képviselőinek bevonásával folyó évi január hó 30-án megtartott. Az értekezlet Földes Bélának az ügy fontosságait és nehézségeit alaposan megvilágító bevezető beszéde után örömmel üdvözölte a megindítandó munkát és elhatározta, hogy az érdekeltségnek még szélesebb köreit bevonja abba. Megválasztotta továbbá a magyar nemzeti bizottság elnökéül Földes Bélát, titkárául dr. Mandello Gyula jogakadémiai tanárt és meghívta az urakat, hogy a további munkálatokat előkészítvén, azok anyagát tárgyalás végett terjesszék a bizottság elé. Államsegély a munkanélküliség esetére biztosító pénztáraknak. A francia munkaügyi minisztérium hivatalos jelentése szerint négy év óta állít be költségvetésébe egy bizonyos összeget fenti célra. 1908-ban ez a költségvetési tétel 110.000 frank volt, de kifizetésre csak 47.824 frank került, az előző évben 32.240 frank — igazán jelentéktelen összegek tehát. Az egész államsegélynek ilyeténképen csak elvi jelentősége van, amint azt a hivatalos jelentés is megállapítja. Az állam elvből csak a munkások által alapított pénztárakat segélyezi. Helyi munkanélküli pénztárak a tényleg kifizetett segély 20%-át, központosított pénztárak ennek 24—30°/o-át kapják visszatérítve. A pénztárak, melyek erre az államsegélyre igényt tartanak, tartoznak részletes kimutatásaikat az államnak bemutatni. Ez okból ily csekély az államsegélyt kérő pénztárak száma. A második félévben például 112 pénztár kért segélyt, ezek közül 68 pénztár kaphatott 24.686 frank segélyt, a többi nem kapott, vagy azért, mert nem küldött be részletes kimutatást, vagy mert megtagadta a feleletet a kérdésekre, melyeket a minisztérium hozzá intézett. A három legnagyobb országos pénztár a könyvnyomdászok, a lithografusok és a gépépítők pénztára volt. Tagszámuk 15.578. Ezek 1908-ban 3.097 munkanélküli tagnak 37.866 munkanélküli napért 93.479 frankot fizettek. Limogesban a fazekas, munkásoknak 7 munkanélküli pénztáruk van összesen 1.098 taggal, 1908-ban, a krizis évében 803 munkás volt munka nélkül. Ezek 20.676 napra 31.607 frank segélyt kaptak. Gyermekvédelem Magyarországon 1909-ben. A m. kir. kormány 1908. évi működéséről szóló jelentésében beszámol azokról az intézkedésekről, melyek az 1908. évben a gyermekvédelem terén foganatosíttattak. Nagyszőllősön, Szegeden és Szalonczán intézetek nyittattak meg az erkölcsi züllésnek indult gyermekek elhelyezésére. Az ellenőrzés központosításának és hathatós keresztülvitelének céljából megalakultak a telepbizottságok a legtöbb