Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A huszadik század feladata a szociális egészségügy terén. (Második közlemény)

Munkásügyi Szemle 93 a mértékletesség általános elve. Senki sem kételkedhetik, hogy rossz, gonosz munkát végez az, ki bennünket arra int, hogy a szociális munkában maradjunk mértékletesek. Nem szabad ebben mértékletesnek lennünk­Őseink a mi boldogságunkért, a mi javunkért küzdtek és haltak meg, miért ne erőltessük meg mi is magunkat utódaink érdekében. Ennek elmulasz­tása egyenesen gyávaság volna. Nem szabad félnünk a konvencionális szokásoktól, hanem küzdenünk kell ellenük. Az alkoholizmus dolgában a legveszedelmesebb kerítő' a rossz példaadás és minden ember aki, habár mértékletesen is, alkoholt fogyaszt, példaadásával hozzájárul fajunk romlá­sához, fajunk degenerációjához. Hogy ez így van, annak fényes bizonyítéka az, hogy az alkoholtőke, az alkoholérdekeltség legfanatikusabb szószólója az úgynevezett alkohol­mértékletességnek, mert tudja, hogy ennek hangoztatása az alkoholfogyasztás emeléséhez vezet, tehát ahhoz a célhoz, amelyet az alkoholérdekeltség, a melyet az alkoholtőke szem előtt tart.1 Ez ellen kell teljes erőnkből küzdenünk. A másik bálvány, a melyhez a mai társadalom imádkozik.a mammon. A technikának ama fejlődése és haladása, mely magával hozta az alkohol kultuszának óriási elterjedését, egyúttal arra bírta a mezőgazdaságot, ipart és kereskedelmet, hogy az emberek ezreit és millióit, mint csordaállatokat kizsákmányolják. A régi idők rabszolgaságát embertelennek nevezzük és joggal elitéljük. És mit látunk a mai társadalomban ? Az emberek nagy tömegét, kik éveken át éhbér mellett bányákban és gyárakban dolgoznak és úgyszólván nem látják a napvilágot, csak azért, hogy legyen jó világításunk, hogy legyen vasúti közlekedésünk, hogy legyenek szép ruháink stb. stb. A mammon kultuszának elterjedése kétféle elfajulást hozott létre. Egyrészt a proletáriátus elfajulását, tulcsigázott munka és nyomor folytán, másrészt a kapitalisták, a gazdagok elfajulását, tunyaság és élvhajhászás folytán. Az egyik oldalon férfiak és nők reggeltől estig robotolnak és ennélfogva testileg és szellemileg hanyatlanak, míg a másik oldalon kizsákmányolóik a pénzük által rendelkezésükre álló élvezetekkel teszik tönkre magukat. Ezek tarthatatlan állapotok! Az embereknek nagy része minden gon­dolatával és törekvésével csak a gyors meggazdagodást hajhássza és ennek a következménye a semmittevés és az élvezetekben való elmerülés. Ezen csak ugy lehetne segíteni, ha az embereket arra a belátásra birnók, hogy a munka szükséges, hasznos és egészséges, mert ma úgy­szólván mindenki gyűlöli a munkát, mindenki csak kényszerből dolgozik és ha ez a kényszer megszűnik, akkor megszűnik az illető dolgozni is. Ha ez a felfogás megváltoznék, akkor az emberek máskép élnének és máskép cselekednének. Nem tartom magam hívatottnak, hogy ezen fejtegetések részleteibe bocsátkozzam és röviden csak azt akarom mondani, hogy kötelességünk ezen károk megszüntetésén is dolgozni és arra törekedni és azért küzdeni, hogy minden ember — tekintet nélkül arra, vájjon munkáját magasabbnak vagy alacsonyabbnak taksáljuk — egyúttal élvezhesse munkájának gyümöl­cseit, ugy hogy életmódja és életviszonyai tényleg emberi életmódnak felelje­nek meg. Ez nem csak szükséges, hanem lehetséges is. !) Érdekes megemlíteni, hogy éppen az utolsó napokban nálunk a bortermelők szövetsége alapított országos mértékletességi egyesületet. Magyarország alkoholizmusát a borfogyasztás emelé­sével akarják megszüntetni. Szerk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom