Munkásügyi szemle, 1910 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A kórházak és a munkásbiztosító pénztár kölcsönös jogviszonya az 1907. évi XIX. t.-c. hatályba lépése előtt

Munkásügyi Szemle 83 adott lévén, ebből ő reá annál több esik, minél kisebb az övéhez viszonyítva a többi üzem veszélyességi száma. Hasonlóképen megérzi a három koronás díjakra vonatkozólag az előbb már említettek következtében azt is, hogy sok vagy kevés üzem részesül-e ebben a kedvezményben, mert minél több lesz az ilyen kedvezményes elbánásban részesülő üzem, annál nagyobbak lesznek az ő terhei. Fontos dolog tehát úgy a jogos magánérdekek, mint az ezekből alakuló biztosítási közérdek szempontjából, hogy az érdekeltek résen legyenek és az arra való esetekbén jogorvoslattal éljenek. A törvény fölebbezési jogot biztosít minden érdekeltnek. A m. kir. állami munkásbiztosítási hivatalnak az üzembesorozásra vonatkozó 700/908. számú rendelete szerint az üzembesorozásra vonatkozó határozatoknál érdekelt nemcsak a besorozott üzem tulajdonosa, hanem bármely biztosításra kötelezett üzem tulajdonosa is, vagyis a biztosításra kötelezett üzem tulajdonosa nemcsak az ő üzemére vonatkozó határozatot fölebbezheti meg, hanem ha azt az ügy érdekében levőnek tartja, bármely más üzemre vonatkozó határozatot is. A fölebbezési jog gyakorolhatása végett az összes határozatok közzé is tétetnek az állami munkásbiztosítási hivatal hivatalos lapjában, a »Munkásbiztosítási Közlönyében1) Hir szerint az erre vonatkozó közlemény már nyomás alatt is van. Jogos érdeklődéssel várjuk már a közzétételt, annál inkább, mert igazán ütött már a tizenkettedik órája annak, hogy jogerős üzembesorozás legyen, ami a felosztásnak és kirovásnak elengedhetetlen előfeltétele. Veszedelmesen közeledik a kritikus időpont, az 1910. évi július 1-je, amikor a munkaadók szavatossága az addig ki nem rótt 1907. évi balesetbiztosítási járulékokért az 1907 : XIX. t.-c. 46. §. szerint kezd megszűnni. > A kórházak és a munkásbiztosító pénztár kölcsönös jogviszonya az 1907. évi XIX. t.-c. hatályba lépése előtt. Irta: Dr. Pap Géza, miniszteri osztálytanácsos, biró. Szociális intézményekben eléggé szegény, a jognak szociális fejlesztése szempontjából több irányban elmaradt közállapotainkban, némi megnyugvással töltheti el a fejlődés barátait, hogy legalább a munkásbiztosítás terén sikerült olyan alapot létesíteni, amelyen céltudatos, helyes továbbépítéssel a gyöngébb társadalmi osztályok gondozásának nagy és erős várát lehetne felemelni. Bizonyos az, hogy az összes tényezőknek megértő, jó igyekezettől vezérelt közreműködése, a jelenleg érvényben álló munkásbiztosítási törvény alapján még hosszabb időn át fejlesztheti, sőt felvirágoztathatja a magyar munkásbiztosítás ügyét. Egyik mellőzhetlen feltétele ennek, hogy a pénztár anyagi megerő') A fölebbezés az országos pénztárnál adandó be a biztosítást, illetőleg közzétételt követő naptői számított 15 nap alatt.