Munkajog, 1934 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1934 / 1. szám - Néhány megjegyzés Judex: "Jegyzetek" című cikkéhez

1. szám MUNKAJOG 5 időről s nem az alkalmazottat megillető felmondási időről beszélnek: ugyanígy az 1910— 1920. M. E. rendelet 2. §-a is. A cikkek és határozatok konklúziója igen sokszor más lenne, ha ezt az álláspontot tartanák szem előtt. Nem szabad megtévesztet nünk magunkat attól, hogy az esetek legnagvobb részében a munkavállaló az, aki hcszszahb felmondási időt vitat. A felmondási idő nagvsága a jogforrásul szolgáló törvények indokolása szerint mindkét fél érdekében állapíttatott meg a törvéy által megállapított mértékben. (Az Apáthy-féle tervezet 4 hónapi felmondást akart a ..fontosabb teendőkkel felruházott segédek"-nél megállapítani, a munkaadók érdekében is.) Vannak esetek, amikor még —- a mai gazdasági viszonyok mellett is — egyenesen a munkaadónak áll érdekében a relatíve hoszszabb felmondási idő intézménye. Egyes gyárakban speciális szakértelemmel rendelkező műszaki tisztviselőknél és művezetőknél, egyes filmszaki alkalmazottaknál, továbbá állandó alkalmazásban álló. igen nagy nyelvismerettel rendelkező műfordítónál, vagy a fővárostól messze eső. esészen kis helységben működő pénzintézetnél, ahová eetleg nem lehet márcl-holnapra megfelelő új alkalmazottat kapni. stb. stb. | Máskép bírálunk el egy jogigényt akkor, ha azt nem csupán az egyik fél érdekében statuált kedvezménynek, privilégiumnak tekintjük. A felmondási idő ki nem töltése, illetve annak meg nem adása a vétkes felet kártérítésre kötelezi. Ezen kártérítés iránti jog a munkaadót is megilleti. Sőt a munkaadónak — bizonyos relációban — még ezen túlmenő jogosítványa is van. Mér rr.indig hatályban van az Ipartörvény 1922. évi novelláía nem helyezte hatályon kívül* az 1884 : XVII. t.-c.-nek 159. S-a. amelynek értelmében: ..Azon segédet vasv gyári munkást, aki munkájából jogtalanul kilép, az iparhatóság visszahozathatja, kötelességei teljesítésére szoríthatja, sőt ezenfelül eénzbüntetéssel i* büntetheti.'" Az uffvancsak még mindig életben levő 39.266 1884. sz. min. rend. értelmében a határozat ellen csak birtokon kívül van he've fe!ebbe7é*nek. Viszont a Kúriának a P. n. 426<VJ926. *Z. S az elvi ie'entőséini határozatok tárába is felvett ítélete szerint: ..Sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem kényszeríthető és ítélettel sem kötelezhető arra. horv a szolgálati viszonyt akarata ellenére folytassa, hanem csak arra kötele*, hoí^yha a szolgálati viszonvt io?eUenecpn megszünteti, a? ezzel a ténnv^l a másik félnek okozott kárt megtérítse." Csakhoffv er.nek a loffiku*; s az élet helves szemr>oní'át szem előtt tartó döntés érvényesükének áHía útiát az Iraríörvény 159. S-a. Erősen téved, aki azt hiszi, hogy a S a gyakorlatban ma már nem nyer alkalmazást. Előttünk fekszik egy ilyen visszavezetést elrendelő s 1933 szeptember havában hozott budapesti kerületi elöljáróság!, mint elsőfokú iparhatósági határozat, amelyet a polgármester is jóváhagyott. Egy nagy ipari vállalat művezetőjéről van szó.) A polgármesteri határozat száma: 249.683 1933. X. V. Az olyan ellenvetéssel, hogy a munkavállalón a kártérítési összeg ..esetleg úgy sem hajtható be", nem kell különösebben foglalkoznunk, mivel ez egyrészt nem ügydöntő jogi szempont, de másrészt ez sok esetben problematikus magánál a munkaadónál is. A fönti esetben egyébként a munkaadó a visszavezetés iránti eljárás mellett külön munkaügyi pert is tett folyamatba 12.000 pengő kötbér iránt, amely az esetre köttetett ki. ha a munkavállaló a szolgálati viszonyt időelőtt jogtalanul megszünteti. A cikknek a ..fontosabb munkakör" tekintetében elfoglalt álláspontjával szemben a következőket jegyzem meg. Nem vitatom ezúttal annak a megállapításnak a helyességét, hogy a fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazotti minőségnek legfőbb ismérve (a felmondási idő nagysága szempontjából^ a ..rendelkezési jogkör" és hogy ..a tisztviselők közül fontosabb teendőkkel megbízottnak csak azok tekinthetők, akik tisztviselőtársaik közül kiemelkedve, föléjük helyezve, velük szemben is a munkaadó jogkörét gyakorolják", (mellesleg megjegyezve: a Kúria 40. és 42. sz. jogegységi döntvényeinek indokolása szerint azok. akik a rendes segédszemélyzet körén felülemelkednek, azok többek, mint a ..fontosabb teendőkkel felruházott tisztviselők, őket a 6 havi felmondási idő a 2 évi szolgálatra való tekintet nélkül is megilleti' ismétlem, nem vitatom az álláspont helyességét, csupán annyit jegvzek meg. hogy amennyiben iíven gyakorlat kialakult, az contra legem alakult ki. Az Ipartörvény 92. S-a értelmében: ..A kereskedősegédek tekintetében a felmondás határideje 6 hét." Rögtön ezután: ..Fontosabb teendőkkel megbízott kereskedő- vagy iparossenédek stb. ís most következik egy exemplifikativ felsorolási tekintetében a fe'mondás határideje 3 hónap." Ebből az következik, hogv a ..fontosabb" szó nem a ..fontos" fokosa kívánt lenni, hanem e^vszerűen fontosabb teendőt akart megjelelni, mint a köznapi értelemben vett kereskedő5egédét. (Ez éppen a példálózó felsorolásból is következik. ] A gyakorlat tehát contra legem alakult ki. A kérdés analízisével, főleg azzal, hogy a kereskedelemben és iparban 1884 óta a munkakörök tekintetében beállott óriási differenciálódási foIvamat alapián fejlődött ki a jelzett gyakorlat, más alkalommal kívánnék foglalkozni.