Munkajog, 1933 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 1. szám - Olvasóinkhoz

1. szám MUNKAJOG vékenységet nem fejt ki, tisztviselőnek nem minősíthető, márpedig ha és amennyiben a kifejtett szellemi tevékenység megállapítható, úgy ennek következménye a tisztviselői jelleg, függetlenül attól, hogy az illető vezető, irányító, vagy ellenőrző tevékenységet fejt-e ki. Nem lehet ugyanis vitás, hogy a kereskedelmi és ipari vállalat pénztárnoka vagy egyszerű könyvelője, ki bár vezető, irányító, vagy ellenőrző tevékenységet nem fejt ki, tisztviselői jelleggel bír. A Avezető, irányító vagy ellenőrző tevékenységnek nem a tisztviselő jelleg, hanem a felmondási idő nagyságának megállapíthatósága szempontjából van jelentősége. Egyébként a P. II. 1028/1931. sz. kúriai hat.3 mely ugyan a pilótát nem minősíti tisztviselőnek, kiemeli, hogy a jogi minősítés szempontjából sem a cím, sem az alkalmazott nagy felelőssége nem ügydöntő. SZEMLE Lehet-e pénzértékben beállott változás és a gazdasági helyzet leromlása folytán a clausularebus sic stantibus címén a szerződésileg megállapított nyugdíjat leszállítani? A német Reichsarbeitsgericht e kérdést 1932 aug. 10-i ülésében negatíve döntötte el. Az indokolásból kiemeljük a következőket: Az inflációs időszak joggyakorlata a clausulát minden tartásjáradéki szerződés hallgatólagosan kikötött lényeges részének tekintette, miért is ha a pénzérték utólag akként változott, hogy a jogosult a járadékból magát el nem tarthatta, a számszerűleg azonos járadék fizetését szabályszerű teljesítésnek nem tekinthette. Ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a clausula a jelenlegi deflatiós időben megfordítva alkalmazandó. A clausula alkalmazásának csak rendkívüli viszonyok esetén van helye. Bár jelenleg is észlelhető pénzértékváltozás, de nem mondható, hogy ez megközelítőleg is elérné az inflatiós időszak mérvét A gazdasági válsággal sem indokolható a claus. alkalmazása. Ez a válság eltérő jellegű az inflatiós időszak válságától. Az általános elszegényedés folytán most is észlelhető ugyan a bérek csökkenése; fizetéseket és nyugdíjakat leszállítják, azonban az inflatiós idővel szemben ez sokkal kisebb keretben és mérvben történik, miért is nem indokolt a clausulához nyúlni. Ehhez járul, hogy a kormány a rendkívüli törvényhozás segítségével állandóan törekszik a nehézségek elhárítására s a törvényeknek a változott viszonyokkal való összhangba hozatalára. A magánjogi szolgálati illetmények terén a kormány megadta a lehetőséget a 15.000 M.-t meghaladó s aránytalanul magas illetmények és nyugdíjak leszállítására. Ebből kitűnik, hogy a leszállítási lehetőséget a kormány mérlegelte ugyan, de csak korlátolt mértékben fogadta el. Nem lehet a bíróság feladata, hogy értelmezés segítségével valósítsa meg azt, mit a törvényhozás magától elutasított. A rendkívüli segítség, mit a bíróság az inflatiós időben nyújtott, a bírói jogalkotásban kivételt képez és annak is kell maradnia. 5 Jogi Hírlap 1932. évi 1240. eset. Munkás kerékpárának foglalás alóli mentessége. A Kammergericht szerint a munkás kerékpára, ha az arra szolgál, hogy azon munkahelyére menjen, mint a kereset folytatásához szükséges eszköz a foglalás alól mentes. (Nálunk Végr. Nov. 2. § 14. p.) Ezen foglalásmentességét nem szünteti meg az, hogy a munkás hosszabb, vagy rövidebb idő óta munka nélkül van. Sőt ekkor álláskeresés, vagy alkalmi munka szerzése végett fokozottabb mértékben van a kerékpárra szüksége. A fogLalásmentesség csak akkor szűnik meg, ha a munkás azért van munka nélkül, mert vagy állandóan képtelen szolgálat végzésére, vagy pedig eddig űzött hivatásával végleg felhagy. Borravaló lefoglalása a munkaadónál a Reichsarbeitsgericht álláspontja szerint csak akkor foghat helyt, ha azt a vendégektől a munkaadó szedi be akként, hogy kiszolgálás vagy borravaló címén a számlaösszeghez ennek bizonyos hányadát hozzáüti. Ily esetben az alkalmazottnak a munkaadó irányában igénye van arra, hogy utóbbi neki az e címen beszedett összeg reá eső hányadát kiszolgáltassa. A munkaadóval szemben támasztható ez az igény pénzbeli munkabérigény, mely a Végr. eljárás szabályai szerint lefoglalható. HATÁROZATTÁR ipari tisztviselő, iparossegéd 1. I. Ipari vállalat tisztviselője az az alkalmazott, aki ipari vállalatnál, vagy gyárszerü üzemben kereskedelmi, vagy műszaki természetű szellemi tevékenységet éspedig az üzemet vezető, irányító vagy ellenőrző szellemi tevékenységet fejt ki és pedig akként, hogy működésének a legnagyobb része az ilyen természetű vezető, irányító és ellenőrző műszaki szellemi munkákra essék. II. Pilóta fontosabb teendőkkel megbízott iparossegéd. III. A repülési prémium, valamint a külföldi napidíj megtakarítható része rendszeres illetménynek számít. (K. P. II. 1028/1931—1932. okt. 27.) I—II. A felperes felülvizsgálati panaszában arra alapítja 6 havi felmondási időhöz való igényét, hogy mint az alperes nemzetközi légiforgalmában szolgálatot teljesítő repülőgép-vezető olyan fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak tekintendő, akinek a 2 évet meghaladó szolgálata folytán az 1910/1920. sz. M. E. rendelet 2. §-ának második bekezdése 6 havi felmondási időt biztosít. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet, a kereskedősegédeknek és a kereskedelmi és ipari vádlalatok tisztviselőinek a szolgálati jogviszonyait szabályozza. A felperes maga sem vitatja, hogy a pilóta tevékenysége kereskedelmi természetű szolgálat, kereskedői tevékenység. A 10.270/1923. M. E. sz. r. 7. §-a értelmében az iparszerű személy- és árufuvarozás céljából létesített légi vállalatok a rn. kir. kereskedelemügyi miniszter engedélyéhez vannak kötve és amennyiben a rendelet kivételt nem tesz, az ipartörvény rendelkezései alá esnek, s így nem férhet kétség ahhoz, hogy az alperesi részvénytársaság iparvállalat, a felperes tehát iparvállalatnak az alkalmazottja. Ipari vállalat tisztviselője stb. 1. mint fej. I-ben.