Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. (Folytatás.) 2. [r.]

termékenyítő hatást várni, mint amilyent a egyetemek már századokkal hamarább is kifejtettek26). Minderre azonban csak akkor lehet komoly reményünk, ha nagyon sokoldalú ismeretekkel rendelkező szakembereknek & munkálatokba való bevonása sikerül. Ma már & leendő rendőrtisztviselőknek is jó volna, ha az egyetemi oktatás keretében kriminalisztikai előadásokat hallgatnának. Amióta ugyanis a gyakorlati közigazgatási vizsgát követelik meg a jogvégzett rendőrtisztviselőktől, megszűnt iaz eddigi képesítő vizsgájuk: a rendőrtisztviselői tiszti vizsga; ezzel megszűnt a megelőző külön tanfolyam is, amelyen tüzetesen tanították a kriminalisztika alapelemeit is. Ma tehát az a helyzet, hogy a rendőrség jogvégzett fogalmazó-karbeli tisztviselőinek nem kell a kriminalisztikai tudnivalókból vizsgát tenni. Amióta pedig háború van, még a vizsgával nem járó továbbképző előadások megtartása is szinte elháríthatatlan akadályokba ütközik. így érthető, hogy sziakembereink27) sürgetik a rendőrtisztek kiképzésénél az elméleti problémák előadása mellett a büntetőjogi segédtudományok és a gyakorlati ismereteknek megszerzését. Szervezeti szempontokból e helyütt utalnunk kell még arra is, hogy a nagy, központi, kisebb országokban esetleg egyedül álló kriminalisztikai intézetek felállítása bizonyos hátrányokkal járhat; nem lehetne ezekben minden, nem jogi természetű munka tudományos és gyakorlati művelését összevonni, ezek elvégzésénél olyan ismeretű rendőrségi specializált szakembereikre lehet szüksége, akiknek megtalálása, sokszor a véletlentől függ. Ez sehol, még a nagy városokban sincs biztosítva, hanem rendszerint csak több kriminalisztikai intézet léte mellett válik esetleg lehetségessé. Másrészt nem tévesztendő szem elől, hogy vannak olyan krimináltechnikai teendők is, mint például a helyszíni elv'tel, nyombiztosítás, amelyek nem tűrnek halasztást, még haladékot sem. Ezek elvégzéséért nem lehet egy távoli, még hozzá talán bürokratikus szervhez fordulni. Az ilyen munkakörök elvégzésére irányuló szerve26) Mint például az ú. n. tüdőpróba esetében; az egyetemek által kezdeményezett mesterkélt törvénymagyarázat, amely az ú. n. tüdőpróbának az elfogadásából indult ki, — azt vitatta, hogy a gyermekölés megállapításának előfeltétele a megölt gyermek életképessége; ellenkező esetben a jogi fakultások a Karolina által megállapított poena ordinaria helyett gyakran a poena extraordinaria alkalmazására és ez úton a túlszigorú, legkegyetlenebb büntetések alkalmazásának elkerülésére törekedtek; a megölt gyermek életképességét meg éppen a tüdőpróba által kívánták tisztázni. Lásd e tárgyban Hegler, August: Die praktische Thátigkeit der Juristenfakultáten des 17. és 18. Jahírhunderts, Preiburg i. B., 1899, — Kratter, Július: Lehrbuch der gerichtlichetn Medizin, I. köt., 2. kiad., Stuttgart, 1921, 279. s köv. old., — Reuter, Fritz: Lehrbuch der gerichtlichein Medizin, Berlin, 1933, 459. s köv. old., — Handwörterbuch der gerichtüehen Medizin oad naturwissenschatftlichen Kriminalistik, kiadták Neureiter, Pietrusky és Schütt, Berlin, 1940, 397. old. — Említésre méltó e téren Quistorp: Grundsatze des deutsche'ii Peinlichen Rechts, Rostock, 1789, I. köt., 553. old., 271. §. s") Erre utal legújabban Szrubián Dezső: Rendőrtudományi tanulmányik, Budapest, .1943, 115. old.