Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. (Folytatás.) 2. [r.]

zetek felállításánál decentralizációra és az elbürokratizálás lehetőségének kiküszöbölésére kell törekednünk. Azután a mellett, hogy egy országban több ilyen intézet párhuzamosan működjön, még egy érv hozható fel. Büntetőperrendtartásunknak 228. §-a ellenőrző szakértő alkalmazását teszi lehetővé; a törvény az olyan ügyben, melyben az eldöntendő kérdés felismeréséhez és megítéléséhez külön szakértelem szükséges, biztosítja a terhelteknek ezt a jogát és írja körül ezen ellenőrző szakértőknek teendőit; ez által az illető kérdésben elhangzott szakértői véleménynek felülbírálása válik lehetségessé. A bizonyítási eljárás mindenkor eredményesebb, tárgyiíágasabb lesz, ha az illető, szakértők különféle testületekből, más-más kriminalisztikai intézet kebeléből kerülnek ki. Az egyetemi kriminalisztikai intézeteknek az igazságszolgáltatásba való bekapcsolása azzal is járna, hogy lenne egy szerv, amely különösen bonyolult esetekben a szükségessé váló ellenőrző vizsgálatot megkönnyítené, képzett és megbízható szakértőket tudna adni e célra. Nagy megnyugvást keltene az, hogy a bíró egymástól teljesen független szakértők és egymástól függetlenül végzett vizsgálatok eredményére építhetné fel ítéletét28). Olyan felfogással is találkozunk29), hogy az ilyen modern kriminalisztikai intézet csak nagy bűnügyi rendőrségnél szervezhető meg, amely egyben kiváló intézményül szolgálhatna a tudományos egyetemi kutatásokra is; tehát több célt, kriminalisztikai gyakorlati és paedagogiai, de elméleti célt is szolgálna. A törvényszéki orvostani intézetek ideálisan kiegészítenék az ilyen intézményeket. Az ilyen, közösségen felépülő intézmények azonban árnyoldalakkal is bírnak! Ami persze megint amellett szólna, hogy a kriminalisztika gyakorlati feladatainak o gzése kizárólag a rendőrségre maradjon, hogy a bűncselekmények alapvető felderítését, a bizonyítékok összegyűjtését kizárólag reá bízzuk, viszont az elméleti és pedagógiai feladatok elvégzését meg inkább az egyetemekre hagyjuk. A gyakorlatnak a tudományt és a tudománynak a gyakorlatot megtermékenyítő hatását, amelyre a legmeggyőzőbb példákat az egyetemek orvosi karainak munkájában találhatjuk, — azonban csak az összes kriminalisztikai intézetek egymást támogató, s munkája biztosíthatná igazában. 5. Reámutattunk a kriminalisztikai vizsgálati módszerek néhányesetére. Joggal mondható, hogy ezek és a töbhi végeláthatatlan vizsgálati módszerek valósággal nagyon sokoldalú ismereteket tételeznek fel azoknál, akik a gyakorlati életben ezeket a vizsgálatokat lefolytatják. Akadnak e közben olyan ismeretek, amelyekkel az orvos, a vegyéae, a gépészmérnök, a növénytannal stb.-vel foglalkozó egyén bír éppen 28) Nálunk régebben, az 1892. évi május hó 14-én 4967. sz. alatt kelt igazságiigyminiszteri rendelet a bíróságoknak kötelességévé tette, hogy bűnügyi vizsgálatok foga natosítására és véleményadás végett kizárólagosan az akkori Országos Müvegyószati Intézethez horduljanak. A bűnvádi eljárásnak, az 1896. évi 33. t. c. rendelkezései, így -annak 228. §-a is, új jogi helyzeteit teremtettek e téren. 29) Tartsányi (Schreiber) Dániel: A kriminalisztika intézményei, Pécs, 1936, 11. oldal. 56