Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 4. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. (Folytatás.) 2. [r.]

íelés kiegészítése, válnék szükségessé, ez azonban mindenképpen kisebb költségekkel járna, mint teljesen új intézmények megszervezése és felállítása. Ezzel azonban az egyetemeinken, főként orvosi karokon, végzendő munká még távolról sem lenne kimerítve. Ezek mindenképpen még arra iá hivatottak, hogy a gyakorlati életben jelentkező bonyolultabb bűnügyi esetekbe, ezek tisztázásába is befolyjanak és ezen vizsgálatak révén tudományos kezdeményező munkát is végezzenek. Ilyen megoldás mellett egészséges verseny keletkezhetne az egyetemeinken megszervezett intézetek és' a többi kriminalisztikai laboratórium közt, ami a tudománynak csak hasznára szolgálna. Azután ne feledjük el, hogy a vizsgálatoknak egyes eseteit, mint például a hús- és élelmiszermérgezésekkel25) kapcsolatos bakteriológiai vizsgálatokat, éppen az egyetemi orvosi laboratóriumok tudják legjobban lefolytatni. Nem kellene az egyes egyetemi intézeteket túlméretezni; majd idővel mutatKozna csak, hogy melyik egyetemi intézet szakemberei mutatnak több vagy kevesebb érdeklődést, ügyszeretet a problémák iránt; az ő intézeteiknek továbbfejlesztésére lehetne aizután nagyobb gondot fordítani. De felhozhatók az utóbbi megoldás mellett még egyéb érvek Is. Szakemberek elméleti kiképzése és továbbfejlesztése, a tudományos szukreszcencia, a kezdőknek, joghallgatóknak a legelemibb, a bíráknak, ügyészeknek és ügyvédeknek már jelzett méretű ismeretekbe való bevezetése így volna legjobban biztosítható. E mellett azonban gyakorlati célok megvalósítása, a nyomozó hatóságok és a bíróságok megkeresése folytán a bonyolultabb nyomozások és vizsgálatokban, továbbá főtárgyai ásókon az egyetemek részéről szakvélemények adása is ilyenképen lehetségessé volna téve; ez azonban egyben tudományos kutatások kezdeményezésére is alkalmat adna. Az egyetemi kriminalisztikai intézetek tehát hármas célt: 1. elméleti, — 2. a tudományt megtermékenyítő gyakorlati, — és 3. pedagógiai célt szolgálnának. A gyakorlati tevékenység, kriminalisztikai praxis nélkül ilyen egyetemi intézet sohasem tölthetné be valóban feladatát. Itt az elmélet és a gyakorlat a legszorosabban van egymásra utalva; a párhuzamos elméleti és gyakorlati tevékenység nélkül ilyen kriminalisztikai intézet olyan lenne, mintha például belgyógyászati vagy sebészeti stb. oktatást beteganyag bemutatása, klinikák nélkül akarnánk folytatni. Azután ezen új intézetek és a már létezők, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet és a budapesti rendőrfőkapitányságon működő laboratórium és a többi már felsorakoztatott létező intézmény és laboratórium közt a tudományos kutatást megtermékenyítő verseny fejlődhetne ki, ami így jobban van biztosítva, mintha ezen vizsgálatok elvégzése talán csak egy-két kézben lenne összpontosítva. A kriminalisztika tudományának intenzív művelésére hivatott szakemberek kiképzése végső fokon így előreláthatólag az egyetemek feladatkörébe esne. Az egyetemi kriminalisztikai intézetektől, ahol ezek vezetése jó kezekbe került, lehetne mindenekelőtt kezdeményező, tudományos meg25) Budapest székesfővárosnak is van ilyen kitűnően felszerelt élelmiszervizsgáló intézete; hasonló szerv a M. kir. Országos Kémiai Intézet. 54