Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 3. szám - Kriminalisztika és büntető igazságszolgáltatás. 1. [r.]

szerbe2) a kriminalisztikának addigi tudományos megállapításait. A kriminalisztika a büntetendő cselekmények tényálladékainak gyakorlati megállapításaival, annak módszereivel és technikájával foglalkozik, amelyeknek segítségével a tényálladékok felderítése megkönnyíthető és biztosítható. / A kriminalisztika, a büntető jogtudomány ezen rendkívül fontos segédtudománya eredeti kereteihez képest is változásokon ment át. Míg művelésének legelső helyein, így Grazban ÍS, nemcsak a szorosan vett kriminalisztika, hanem a bűnügyi aetiologia, a kriminalanthropologi.a és szociológia, azután a bűnügyi statisztika stb.3) problémáival is foglalkoztak4), addig ma, nemcsak az irodalomban, hanem a művelésére rendelt egyetemi tudományos intézetekben is határai szűkebbre szorultak és kizárólag a büntetendő cselekmények tényálladékainak gyakorlati megállapításával foglalkoznak. Ezek az intézetek nemcsak elméleti és pedagógiai munkásságot, hanem egyben gyakorlati igazságszolgáltatási tevékenységet is kifejtenek, amennyiben felmerült bűnügyi esetekkel összefüggésben a bíróságok megkeresései folytán véleményt adnak az illető bírói fórumoknak, ami az elméleti és pedagógiai munkásságnak a gyakorlat által való megtermékenyítését is nagyon eredményesen biztosítja. 2) Gross, Hams: Handbuch für Untersuchungsrichter als System der Kriminalistik, először meg-jelent 1893-ban; ez a mü szerzője életében, mindig növekedő terjedelemmel, hat kiadást ért meg, az utolsó, a 6. kiadás, 1914-ben, 1214 oldalnyi terjedelemben jelent meg; halála után a műnek újabb kiadásai hagyták el a sajtót; a Seelig Ernst által átdolgozott 8. kiadás most van sajtó alatt, ennek I. kötete nemrég jelent meg; Gross eme müvét a legtöbb kultúrnyelvre lefordították. E mellett még más munkákban is foglalkozott kriminalisztikával és rokonproblémákkal, így: Kriminalpsychologie, 1. kiad., 1897, 2. kiad., 1905, — Die Erforschung des Sacliverhaltes strafbarer Handlungen, több kiadás, — Gesammelte Kriminalistische Aufs&tze, I—II. kötet, 1902—1908, stb. A kriminalisztika müvelésére tág teret nyitott és biztosított az általa alapított és haláláig 65 kötetben megjelent: Archiv für Kriminal-Anthropologie und Kriminalistiik — című folyóiratban, amelynek hasábjain nagyszámú követőinek és munkatársainak dolgozatait tette közzé. Mindez Gross nagy szervező készségéről és erejéről is tanúságot tesz. Az imént jelzett folyóirat most Archiv für Krimiuologie címen jelenik meg; szerkesztője Heindl Kóbert. 3) Hellwig, aki a büntetőjogi segédtudományok, valamint müvelésük és előadásuk nagy fontosságára mutat reá legújabban is, annyi-ra megy, hogy még „Gerichtliche Meteorologie" melléktudományt is megkülönböztet; lásd: Hellwig, Albert: Psychologie und Vernehmungstechnik bei Tatbestandsermittelungen, Berlin, 1943, 9. és 11. old. A büntetőjogi segédtudományokban való jártasság és a jogi tanrendbe való felvételüknek szükségességét hangsúlyozzák hasonlóan például: Schneickert: Kriniinaltaktik, 5. kiadás, Berlin, 1940, 244. old., — Ziehen, Th.: Die Grundlagen der Charakterologiey Langensalza, 1930, 192. old. 4) Lásd e tárgyban: Lenz, Adolf és Seelig Ernst: Das Kriminologische Instítut der Universitát Graz, Sonderdruck aus der Festschrift zur Feier des 350-jáhrigen Bestandes der Karl-Franzens-Universitát in Graz, különösen 134. s köv. old. 34