Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 2. szám - A fiduciárius ügylefek. (Folytatás.) 2. [r.]

gabonajelzáloggal biztosi!ott kölcsön nyújtásával kapcsolatosan a hitelezői csoport érdekeit védő megbizottra vonatkoznak4). Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavasla'a (Mt.) az 1000. §-ában különösen arra a különbségre hívja fel a figyelmet, amely a fiduciárius és a színleges ügyletek között fennáll. A Mt. 1000. §-a a következőképen szól: „Oly szerződés, amellyel az egyik fél valamely vagyontárgyat bizalmi viszony alapján azzal a kikötéssel ruház át a másik félre, hogy ez az átvett vagyontárgyat meghatározott körülmények közölt viszszaszolgáltatni köteles, kétség esetében nem esik a színlelt szerződéssel egy tekintet alá." ~** A javaslatban foglalt jogszabály, amely szerint lehetséges valamely vagyontárgynak bizalmi viszony alapján másra olyan kikötés mellett való átruházása, hogy ez a vagyontárgyat bizonyos körülmények között visszaadni köteles, magánjogunkban az előbb mondottak szerint nem új, hanem jelenleg is meglévő és a gyakorlati életben használatos intézményre vonatkozik. Erre megfelelő utalást tartalmaz a Mt. miniszteri indokolása is5). A Mt. 1000. §-a a fiduciárius ügylet fogalmát nem határozza meg, nem jelöli ki annak érvényesülési körét, nem említi azokat a jogokat és kötelességeket sem, amelyek az ügylet eredményezte jogviszonyból származnak. Mindez azonban részletes szabályozás tárgya aligha is lehetne, mert hiszen a viszony természetéből következik, hogy a törvény által nagyjából megadott keretet az ügyletkötő feleknek kell tartalommal kitölteniük. Tőlük függ, hogy a fiduciárius ügylettel milyen célt kívánnak elérni és hogy ehhez képest az egyes különböző esetekben a szerződést — a felmerülő szükség szerint — hogyan, formulázzák meg. A fiduciárius átruházás tárgya — mint a Mt. 1000. §-ából is kitűnik — lehet nemcsak dolog, hanem más vagyontárgy is. Ehhez képest lehetséges valamely követelésnek a fiduciárius á'ruházása is, sőt nincsen akadálya a váltó fiduciárius forgatásának sem6). A Mt. 1000. §-ával kapcsolatosan az irodalomban tüzetes megvitatás alá került, vájjon alkalmas-e a javasla'ban körvonalazott intézmény az ú. n. biztosítéki fiducia, vagyis a hitélező biztosítására szolgáló tulaj donátruházás megvalósítására. György Ernő lehetségesnek vélte, hogy a Mt. 1000. §-ában foglalt rendelkezése alapján a biztosítéki fiducia létrejöhessen. Ezzel szemben Rapoch Géza oda nyilatkozott, hogy a hitelező biztosítását célzó tulaj donátruházás min*) L. ezeket és más hasonló eseteket Tury: id. m. 4. 1. s) „. . . a fiduciárius tulajdonátruházés . . lamely újabb jogéletünkben sem ismeretlen . . ." (Mt. Indokolás II. k. 36. 1.) Rapoch szerint az Mt. 1000. §-a a jogtudomány és annak kapcsán a joggyakorlat mai állását szögezi le. (Id. m. 113. 1.) Ellenkező nézeten van György Ernő, aki a Mt. 1000. $-ában újítást lát. (Id. m. Jogtnid. Közlöny. 216. 1.) fi) V. ö. Kuncz: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. (1929.) II. kötet 409. 1. 29