Miskolci jogászélet, 1944 (20. évfolyam 1-4. szám)

1944 / 2. szám - A fiduciárius ügylefek. (Folytatás.) 2. [r.]

denesetre hatálytalan, mert a tulaj donátruházáshoz — bár az a ma­gyar magánjog szabályai szerint absztrakt ügylet (Iraditio) útján bo­nyolódik le — jogcím szükséges, a jogcím azonban az ilyen ügyletnél hiányzik. A vitát Tury Sándor Kornél zárta le annak megállapításá­val, hogy a Ml. 1000. §-a épen ilyen vonatkozásban hárítja el az ér­vényesség akadályát — mégpedig annálfogva, meri a biztosítékul való lekötést a tulaj donátruházás jogcíméül elismeri7). A Tury Sándor Kornél megállapításához legfeljebb azt lehet hoz­zátenni, hogy a biztosítéki fiducia élő magánjogunkban a tulajdonzá­log formájában ma sem ismeretlen, sőt annak lehetősége — mint előbb láttuk — a bírói gyakorlat szerint sincsen kizárva8). A György Ernő által a Mt. 1000. §-a ellen felhozott azok az aggályok, amelyek szerint a rosszhiszemű biztosítéki tulaj donátruházások nagy mérték­ben veszélyeztetik a hitelezők érdekeit, ehhez képest tehát nemcsak a javaslat szövegét, hanem az élő jogot is érintik9). Ám az ilyen ter­mészetű átruházásoknak a hitelezők kárára való felhasználása, vagyis a kielégítési alapul szolgáló vagyonnak a hitelezők elől ilyen módon elvonása bűncselekmény, jelesül az 1932:IX. tc. 1. §-ába ütköző hitel­sértés. A hitelezők érdekei tehát — mint általában minden hasonló célú elidegenítés ellenében — a tulaj donzálog meg nem engedett célra felhasználása esetében is büntetőjogi védelem alatt állanak. A bizto­sítéki fiducia ellen felhozott ilyen irányú aggodalmak tehát semmi­képen sem szolgálnak okul arra, hogy az intézmény a magyar ma­gánjogból kiküszöböltessék. A fiducia második fajának a vagyonkezelés célját szolgáló ú. n. kezelési fiduciának létesítését a magyar magánjog szintén nem zárja ki. A Mt. 1000. §-a nevezetesen nem ha'ározza meg közelebbről, hogy az átruházásnak milyen célt kell szolgálnia. Ekként a törvényjavaslat is nyitva hagyja a szerződő felek számára a lehetőséget, hogy az egyik fél a dolgát vagy vagyontárgyát a bizalmi viszony alapján kezelés vé­ge't ruházza át tulajdonjoggal a másikra. Az átruházással kapcsolatosan a félek között létesült megállapo­dás az átruházott vagyontárgy kezelésére nézve a szükséghez képest megfelelő rendelkezéseket foglalhat magában — a szeriní, amint ezt az átruházott vagyontárgy természete megkívánja. Valamely ingó do­lognak vagy jogosítványnak kezelés végett való átruházása esetében a kezelés módjának részletes körülírására rendszerint nincsen szük­ség. Másként áll azonban a dolog, ha a vagyonkezelés végetti átru­házás tárgya nagyobb vagyontömeg, pl. iparvállalat a hozzá tartozó ingó és ingatlan dolgokkal s az odakapcsolódó különböző jogosítvá­nyokkal együ.t. Ilyen esetben a feleknek a részletekbe menő módon rendezniük kell egymás irányában a vállalathoz tartozó ingó és in­7) L. György Ernő: id. m. Jogtud. Közlöny. 1928. évf. 216. s köv. 1.; Rapoch Géza: id. m, Keresk. Jog. 1929. évf. 113. s köv. 1.; Tury Sándor Kornél: id. m. 15. 1. 8) V. ö. Szladits: A magyar magánjog vázlata. I. k. 306. 1.; SehwaTtz Gusztáv: id. m. Jogtud. Közlöny. 1889. évf. 290. 1. 8) L György Ernő: id. m. 217. 1. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom