Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)
1943 / 5. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga
< Á magyarországi proícsíáns egyházak perjoga*) Az egyházközségi bíróság. 1. Történelmi adatok. — Az egyházközségi bíróságnak mint az egyházközségi fokozaton szervezett bírói testületnek az egyházi bírói szervezetébe való beilleszkedéséről a történeti fejlődés ismertetése során már megemlékeztünk. Ezúttal az egyházközségi bíróság belső szervezetének rendszerét vizsgálva megállapításainkat annak előrebocsátásával kell kezdenünk, h°gy — mint általában minden egyházi bíróság, — úgy az egyházközségi is, a protestáns egyházak szervezkedésének kezdetén egészen határozatlan formákat mutat. Tulajdonképpeni egyházközségi bíróságról csak ott és akkor lehet beszélnünk, ahol és amikor az egyházközségi prezsbitérium az egyházközségen belül már megalakult. Az egyházközségi bíróság és az egyházközségi bíráskodás gondolata ugyanis a zsinat-prezsbiteri egyházalkotmányokban szoros összefüggésben van a prezsbiteriumok létezésével, lévén a zsinait-prezsbiteri egyházalkotmányokban az egyházközségi prezsbitérium egyben az egyházközségi bíróság is64). A prezsbitériumok megalakítása pedig — az egyháztörténelem tanúsága szerint — meglehetősen nehezen ment mindkét hazai protestáns egyházban. Természetes azonban, hogy mihelyt a prezsbitérium valahol megalakult s a bírói hatalmat az egyházközségben gyakorolta, ez nyilvánvalóan az egész prezsbitérium igénybevétele útján történt, vagyis az egyházközségi bíróság belső szervezete és felépítése azonos volt a prezsbitérium felépítésével és szervezetével65). Ahol viszont prezsbitérium nem létezett, ott az úgynevezett konzisztórium gyakorolta az egyházközségi bíráskodást, Különösen így volt ez Erdélyben, ahol a református egyházban az úgynevezett Domesticum Consistorium látta el a bírói feladatokat. Ennek a bírói szervnek elnöke volt a lelkész, míg tagjai között az egyházközségi gondnok, az egyházfi és több hites ülnök szerepelt66). Az erdélyi evangélikus egyházban viszont e konzisztóriumok öszszetételében különbség mutatkozott aszerint, hogy városi, vagy községi konzisztórium megalakítása volt szükséges. A városi egyházközségek konzisztóriumaiban helyet foglalt a külső tanács néhány idősebb tagja a főhivatalnokkal s az egész tanáccsal együtt beleértve a lelkészt is. A községekben ezzel szemben az egyházi bíróságot alkotó konzisztóriumot a lelkészen mint elnökön kívül a község tisztviselőiből és éltesebb tagjaiból állították össze67). Mikor aztán a prezsbité*) Részlet szerző e címen megjelenő nagyobb tanulmányából. <^4) „Die Kirchengewalt gehört Dér Kircbe (Kirchengeimeinde) ; das Oigan der Kirche für die Kirchenzucht sind die Altesten." Budolph Sohn: Kirchenrecht 649. 1. 65) Illyés Endre dr.: id. m. 100. és 114. 11. e«) Bod Péter BenM László id. m. 9. 1. 6*7) Az evang. egyház állapotja Erdélyben. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok III. évf. 1844. 155. 1. 67