Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 5. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

ríum az erdélyi protestáns egyházak keretein belül is polgárjogot nyert, az egyházközségi bíráskodás ennek hatáskörébe ment át, következésképpen az egyházközségi bíróság szervezete a prezsitérium szervezetével volt azonos68). Amidőn a magyarországi protestáns egyházak az 1791. évi XXVI. t. c. alapján országosan szervezkedni kezdtek, a helyzet lényegében nem változott, mert ebben az esztendőben keletkezett kánonok az egyházközségi bíróság belső szervezetére vonatkozóan nem nyilatkoztak s csupán az egyházközségi bíróság előtti eljárást illetően tartalmaznak egészen jelentéktelen adatot69). Az egyházközségi bíróság belső szervezetére vonatkozóan az első modern értelemben vett egyházi törvénnyel református részről indul meg a rendezés, bár az 1856. évi miniszteri törvényjavaslat már több vonatkozásban megközelíti azt a szervezeti képet, amely a későbbi dlkotmányozó zsinatok munkássága nyomán mindkét egyházban kialakult70). Az egyházközségi bíróság mai szervezetének és belső felépítésének alapjait az 1881/82. évi református zsinati törvényekben rakták le. Itt biztosítja kifejezetten az egyházi törvény a prezsbitériumnak azt a jogát hogy az egyházközségi bíráskodás az egyházközség tagjai irányában ezt az egyházi szervet illeti. Itt intézkedik a törvény első ízben a tekintetben is hogy a népesebb egyházakban — amennyiben azt a prezsbitérium szükségesnek tartja — az egyházközségi bíróság jogait, tehát a bíráskodást, tetszés szerinti időre, bizonyos meghatározott számú tagokból álló külön testületre bízza, amely minden eseltben a prezsbitérium tagjai sorából kell, hogy alakuljon71). Az egyházközségi bíróság elnökévé az 1881/82. évi református zsinati törvények a lelkészt teszik azonban azzal a kiegészítéssel, hogy ahol főgondnok van, ott a főgondnok is elnökként működik. Az ügyek előadója általában a lelkész, de amennyiben a prezs68) Kovács Ferenc: Egyetemes és részszerü egyházjog alaptanai, különös tekintettel a magyarhoni prot. egyházakra. 232. 69) 1791. évben Budán tartott nemzeti zsinatban hozott egyházjogi Kánonok. G. kánon. 70) „A helybeli választmány áll a lelkész, vagy lelkészekbül, vénekbül, pénztár- és szegények gondviselőiből. Eendes elnök a lelkész, vagy a lelkészek idősebbike; alelnök, ki a rendes elnököt akadályoztatása esetében pótolja, vénekbül kiválaszottt tag. A választmány tagjainak száma a gyülekezet létszáma szerint 8-tul egész 28-ig; ezeken kívül vannak a pénztár- és szegények gondviselői. . . Tagjai, kivéve a lelkészt, választás által lesznek azokká és pedig négy évre, minden másod évben kilép a fele, de újonnan választható," Székács József id. m. 16. 1. 71) Egyházi törvények az evangeliom szerint Teformált magyarországi keresztyén egyházban. 1881/82. 238. §. Tóth Sámuel: Egyházi bíróság és törvénykezési rendtartás. 2. §. Tóth Sámuel: Zsinati tudósítójában közölve Kovács Károly zsinati képviselő által előterjesztett módosítvány. 2. §. 68