Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 4. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

d) az egyetemes törvényszék; e) az egyetemes felügyelőnek, a kerületi elnökségeknek és az egyetemes törvényszék bíráinak fegyelmi ügyeiben eljáró külön bíróság61). Az egyházi bírósági szervezet mai formáját áttekintve megállapíthatónak látszik egyfelől az, hogy bár a bírósági szervezet az egész egyházat átfogja és minden egyházkormányzati fokozat önállóan szervezett bírósággal rendelkezik, az egésznek felépítése mégsem mutat egységes képet02). Azzal ugyanis, hogy egyrészt a református egyháznál az egyetemes konventi bíróság tulajdonképpen két bíróságot jelent: egy rendest és egy rendkívülit, másrészt az evangélikus egyház egyetemes törvényszéke mellett az egyházegyetem fokozatán még egy külön bíróság is fennáll, az az egységes elgondolás, amely az egyházkormányzati fokozatokhoz igazodva a bírósági szervezetet lépcsőzetesen kiépíti, éppen a egyházegyetemnél törést szenved s az addig egységes szervezet ketté oszlik. Másfelől viszont az is kétségtelen, hogy az idézett törvényhelyek közül az evangélikus egyház bírósági szervezeténél az egyes bírósáságok megjelölése szintén nélkülözi az egységes elnevezést. Mig ugyanis az egyházközség bírósági szerve az „egyházközségi bíróság" névvel jelöltetik, addig az összes többi egyházi bírói fórumok mar mint „törvényszékek" ismeretesek. Nézetünk szerint a „bíróság" megjelölés általánosabb és átfogóbb neve lehelne az egyes bírói testületeknek már csak azért is, mert ez a megjelölés az egyház „bírói" hatalmát sokkal inkább kifejezésre juttatja, mint a „törvényszék" megjelölés. Az egyház célkitűzései és szándékai alapján inkább bíráskodni, semmint törvénykezni akar tagjai felett s így a megnevezésében is „bíróságnak" hirdetett bírói fórum ezt a szándékot és akaratot következetesebben és pontosabban mutatja. 4. A bíróság székhelye. — A bírósági szervezett vizsgálatának lezárásánál még érintenünk kell egy problémát közelebbről: a bíróságok székhelyének kérdését. Azt a körülményt, hogy a bírósági szervezetbe beillesztett bíróságok tulajdonképpen hol tartják székhelyüket s melyik az a földrajzilag meghatározott hely, ahol a bíróságok feltalálhatók s ahol a kerületükbe tartozó peres ügyeket intézik, sem a református, sem pedig az evangélikus egyházi törvények közelebbről nem határozzák meg, sőt ezzel a kérdéssel egyáltalában nem foglalkoznak Egyedül az egyházközségi bíróságnál látszik kézenfekvőnek az, hogy az egyházközségi bíróság székhelye nyilvánvalóan maga az egyházközség földrajzilag meghatározott helye. Ez azonban nem olyan szabály, amelyet átlépni ne lehetne, vagyis a magyarországi két protestáns egyház törvényei szerint semmi akadálya nincs annak, hogy az egyházközségi bíróság az egyházközség földrajzilag körülhatárolt területén kívül állami) Evangélikus egyházi törvények 1934/37. VIII. t. c. 3. §. «2) Dr. Szentpéteri Kun Béla: Magyar református egyházalkotmány. Debrecen, 1932. 59. 1. 63