Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 4. szám - A magyarországi protestáns egyházak perjoga

pítsa meg bírósági székhelyét. Ez a körülmény a bíróság joghatóságára, törvényességére, — feltéve természetesen, hogy a törvényben előírt hatásköri és illetékességi szabályokat betartja — semmi befolyást nem gyakorol. Még kevésbbé lehet azt mondani, hogy a felsőbb egyházi bírósagok eljárása, vagy törvényessége kétséget szenvedhet amiatt, hogy tevékenységét akár az egyház területén bárhol, akár pedig az egyház területén kívül gyakorolja. Elvileg tehát semmi akadálya annak, hogy bármely egyházi bíróság — ha egyébként a törvényes kellékeknek megfelel — az egyház területén belül, vagy annak területén kívül is bárhol kijelölhesse székhelyét. Gyakorlatilag természetesen más a helyzet. A hazai protestáns egyházak bíráskodásának egyik Íratlan szabálya az, hogy a bírói hatalom az egyház tagjai irányában ott gyakoroltassák, ahol a bíróság a legkönnyebben és a legkevesebb költséggel közelíthető meg. Minthogy pedig egyfelől az egyház szervezeti beosztásában az egyes autonóm testületek központjai, ahonnan tehát az érintett egyházkormányzat! testületet igazgatják, e kívánalomnak a lehetőségig megfelelően állapíttattak meg s minthogy továbbá — amint ezt a későbbiek folyamán részletesen taglalni fogjuk — az egyházi bíróságok igazgatása az egyes egyházkormányzati testületek elnökségeinek kezében összpontosul, az egyházi bíróságok székhelye aszerint igazoldik, hogy ez az elnökség hol fejti ki hivatalos működését. Következésképpen gyakorlatilag az egyházi bíróságok székhelye mindig egybe esik az érinteU egyházi autonóm testület igazgatási székhelyével. Ismételten hangsaiyozzuk azonban, hogy ez az egybeesés nem szükségképpeni s az ezzel ellentétes megoldás nem törvényellenes. Egyházi rendes és külön bíróságok. Az előző fejezet során röviden utaltunk arra, hogy az egyházi bíróságok között különbség Itehető aszerint, hogy általában minden ügyben, vagy pedig csak egyes és kifejezetten eléjük utalt ügyekben járhatnak el s ennek megfelelően beszélhetünk egyházi rendes és rendkívüli bíróságokról. Ez a megkülönböztetés abból indul ki, hogy eltekintve a hatáskör és illetékesség kérdésétől, mely a bíróságok közötti különbséget bizonyos célszerűségi szempontok szerint rendezi, az egyházi bíróságok általában minden egyházi peres ügyben hivatottak eljárni. Ez az általánosítás azt vonja maga után, hogy ezen az alapon a bíróságok általában rendes bíróságoknak tekintendők. Vannak azonban az egyházi bíróságok között olyanok is, amelyek nem a hatáskör és illetékesség általános szabályai szerint elkülönítve működnek, hanem létezésük egy bizonyos meghatározott célt szolgál, vagyis azért állíttattak fel, hogy akár bizonyos és törvényben meghatározott egyházi személyeket, akár pedig egy bizonyos jogviszonyból eredő vitás kérdé64