Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

csületügyi választmányt alkot, mely feülvizsgálja a meghozott döntést, azonban érdemben azon nem változtathat. Szükség esetén, — valószínűleg, ha alaki hibát lát, — az illetékes kerületi becsületszéket az eljárás újbóli lefolytatására utasíthatja. Ez a jogorvoslat természetesen csak egyízben vehető igénybe54). A felülvizsgálati lehetőség megnyugtatóan hat a vádlottra, azonban az egyházkerületek területi érdekeinek figyelembevételével es az egyházkerületi becsületszéki elnökök bevonása miatt, felette költséges és a vádlott lelkész szempontjából meggondolandó, hogy rászánja-e magát a felülvizsgálati eljárásra, vagy sem. Ha a becsületszék úgy látja, hogy a lelkész ellen elhangzott vádak helyt nem állók, sőt igazságtalanok, akkor a felmentést tartalmazó becsületszéki döntést az illetékes egyházmegyei lelkészegyesület legközelebbi ülésén indokolásával együtt fel kell olvasni55), hogy a meghurcolt lelkész teljes elégtételt kapjon. Sőt szükség esetén azt is elrendelheti a becsületszék, hogy a felmentvényl, vagy igazolást tartalmazó döntés indokolásával együtt, vagy anélkül az érdekelt egyházközség prezsbitériuma, vagy a közgyűlés előtt felolvastassék50). Egyházjogi szemszögbőr kifogás alá esik, hogy a becsületszék rendelkezést adhat az egyházközség prezsbitériumának, vagy a közgyűlésnek, mert az egyházalkotmány értelmében csakis a felsőbbfokú egyházi hatóságok közvetíthetik a becsületszék ebbeli kérelmét. A nagyobb pártatlanság biztosítása végett a kerületi becsületszék indokolt esetben a lelkészegyesület országos elnökétől kérheti más kerületi becsületszék felkérését a becsületügyi eljárás lefolytatására. Az ilyen eljárás természetesen nevezetes költségtöbbletet jelent és azért szükséges volt a lelkészi becsületszék költségeiről is intézkedni. Költségmegtérítésre tarthatnak igényt a becsületszék tagjai és jegyzője. Igazoló eljárás esetén az igazolást kérő tag, büntetés esetén a vétkesnek kimondott lelkész tartozik viselni a költségeket. Felmentés esetén a költségek a lelkészegyesületre is háríthatók57). A becsületszék rendeltetésénéi fogva, működése bizalmas természetű és feladata épen az volna, hogy a lelkész eltévedései ne teregettessenek ki a nagy nyilvánosság elé, hanem egészen szűk körön belül nyerjenek megnyugtató elintézést és orvoslást. Mégis különböző tényezők bekapcsolásával és az egyházegyetem, kerületi és országos lelkészegyesület intenzivebb közreműködésével meglehetősen formaszerüen történnek a becsületszéki tárgyalások, további határozatok, ítéletek, felmentések és igazolások kihirdetése, úgyhogy egyegy lelkésznek becsületszék elé való utalása épen olyan széles körökben ismeretessé válik, mint a fegyelmi hatóság elé való állítása. Nem szolgálja az egyház érdekeit az az intézkedés sem, hogy az egyházkerületi becsületszék elnökei a kerületi lelkészegyesület közgyűlésén munkájukról jelentést tenni tartoznak. Még szélesebb körben válnak. 54) U. 0. 53. §. 55) U. o. 54. §. 56) U. o. 55. §. 57) U. o. 57. §. 24