Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

Ismertekké a kerületi becsületszékek jelentései az által, hogy azok a lelkészegyesület országos elnökéhez terjesztetnek, aki viszont a Mele közgyűlésén tesz róluk összefoglaló jelentést. Az a megszorítás, hogy a hecsületszékek jelentései felett vitának helye nincs, nem jelent nagy megszorítás a becsületszék ügyeinek a nyilvánosság előtt való tárgyalása tekintetében. Végül általánosságban megállapíIható, hogy a lelkészi becsületszék teljesen lesiklott arról az alapról, amely számára a legutóbbi zsinaton alkotott egyházi törvényben biztosíttatott. A lelki téren, lelki hatásokkal és eszközökkel dolgozó becsületszék helyét egy tisztán jogi formulákat alkalmazó különbíróság foglalta el, amely szabályszerű eljárás után semmiesetre sem lelki hatásokra törekszik, hanem olyan határozatokat hoz, amelyek a lelkész magatartásának következményét jogi formákba: büntetésekbe öntik. De ez nem is történhetett másképpen! Mert ha figyelembe vesszük, hogy az egyház bírói hatalma — amelynek egy részét a becsületszék kétségkívül bírja — nem egységes, hanem két, egymástól élesen elkülönülő, bár egymással mégis szoros kapcsolatban álló hatalomra: a lelki, spirituális és a jogi bírói hatalomra oszlik58), akkor tudnunk kell azt, hogy a lelki bírói hatalom — természetének megfelelően — csupán lelki eszközökkel dolgozhatik és spirituális lényege elvesztésének veszélye nélkül jogi eszközöket igénybe nem vehet. Abban a pillanatban tehát, amikor a lelkészi becsületszék, mint az eredeti, a zsinati törvényben lefektetett és belső természete szerint is lelki hatalom alapján álló, lelki eszközökkel dolgozó intézmény a jogi hatalomgyakorlás területére tévedt, nemcsak igazi lényegét, de eredeti rendeltetését is elvesztette, mert ahelyett, hogy az egyház lelki bírói hatalmának egyik valóban számottevő tényezője maradt volna, — amelyre mint ilyenre feltétlenül nagy szükség van, hiszen egyházi életünk mai erősen jogi szabályozottsága mellett a lelki bírói hatalom gyakorlására az egyháznak csak nagyon szükreszabott eszközök állanak rendelkezésére, — a lelkészi becsületszék olyan bírói testületté alakult át, amely bár az egyház jogi bírói hatalmát jogi eszközökkel gyakorolja éppen azokkal az egyháztagokkal szemben, akik pedig mint lelkészek — eltekintve a jogi elbírálás alá vonható esetektől — elsősorban a lelki megítélést, az egyház lelki bírói hatalmának velük szemben való gyakorlását igényelhetnék. A becsületszék ilyen sajátságos metamorfózisa mindenesetre igazolta azoknak aggodalmát, akik ennek az intézménynek az egyházi életben való meghonosítását a törvényhozó zsinaton olyan messzemenően és olyan helyes érzékkel ellenezték. Mindezekből látható, hogy a lelkészi becsületszék szervezetén és 08) Lásd erre vonatkozólag részletesen dr. Nóvák István: A magyarországi protestáns egyházak per joga c. legközelebb megjelenő munkájának vonatkozó részét. (JelenJég kéziratban. A szerző szíves volt nyomdakész munkáját betekintés végett rendelkezésemre bocsátani.) 25