Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

együtt az illetékes egyházmegyei lelkészegyesület legközelebbi ülésén fel kell olvasni. Súlyosbítóan hat az a körülmény, hogy nagy nyilvánosság előtt, az egyházmegyei lelkészegyesület közgyűlésén történik a feddés és indokolásának felolvasása50). A lelkészi becsületszék, — mivel az esperes, illetve a püspök fegyelmi jogkörét ezzel az aktussal tényleg kisajátította, — köteles az intést és feddést tartalmazó határozatot az illetékes esperes útján a püspöknek is tudomására hozni51). Ha a becsületszék a vádolt lelkész ügyét olyan súlyosnak minősíti, hogy az illetékes egyházmegyénél a fegyelmi eljárás megindítását szükségesnek látja, akkor átteszi az őszes iratokat az illetékes espereshez52). Ha pedig a becsületszék a vádolt lelkészt a lelkészegyesületből való kizárásra ítélte, akkor is átteszi az elsőfokú egyházmegyei hatósághoz azzal a kérelemmel, hogy rendes bírói úton a viselt hivataltól való elmozdításra, illetve hivatalvesztésre ítéltessék a vádolt lelkész, az E. T. VIII. tc. 36. §. 5. illetve 5. alpontjának alkalmazásával. A becsületszék köteles ebbeli kérelmét tüzetesen indokolni53). A becsületszék eme kérelme a szokottnál nagyobb beavatkozást jelent az egyházi bírói hatáskörbe és egyenesen veszélyeztetheti az egyházi bíróság függetlenségét. Elegendő lett volna az egyházmegyei bíróságot törvénykezési eljárásra felkérni, de a büntetés mérvét előírni, vagy figyelmét bizonyos büntetésre felhívni már a bírói pártatlanság és függetlenség rovására megy. Enyhíteni lehetett volna ezt a kényes helyzetet olyanformán, amint azt a Spruchkollegiumnál látjuk, ahol az 1910-iki óporosz egyházi törvény eleve kimondja, hogy ha a lelkész hirdetett tanai nem egyeznek az egyház által elfogadott hitvallási tételekkel, akkor a Spruchkollegiumnak a lelkészt meg kell fosztania lelkészi jellegétől. Eleve szükség lett volna törvényes rendezésre arra nézve is, hogy ha a Mele valakit tagjai sorából kizár, akkor az viselt hivatalától elmozdítandó, vagy hivatalvesztésre ítélendő. Ha az E. T.-ek ezt az elvet jóelőre kodifikálták volna, akkor a {bíróság res iudicata-val állott volna szemben és ezj esetben függetlenségét és pártatlanságát senki sem befolyásolhatja. A lelkészi becsületszék felállításáról szóló törvényszakasznak az E. T.-be való beiktatása oly sebtiben történt hogy ezt a kérdést a Sprucikollegium módjára megnyugtatóan akkor még nem lehetett szabályozni, de viszont a Mele alapszabályaiba ilyen alakban való felvétele határozottan bántó és elhibázottnak tekinthető. A becsületszék határozata ellen, — melyet azonban egészen nyugodtan ítéletnek is nevezhetünk, — fellebbezésnek helye nincs. Csak annyiban enyhíti eme végső fórum döntését, hogy a kihirdetéstől, vagy a közléstől számított 8 nap alatt felülvizsgálati kérelem intézhető a lelkészegyesület országos elnökéhez. Az országos elnök azután a négy egyházkerület becsületszéki elnökével együtt legfőbb besó) U. o. i. h. si) U. o. 50. s2) U. o. 51. §. ca) U. 0. 52. 23