Miskolci jogászélet, 1943 (19. évfolyam 1-10. szám)

1943 / 2. szám

elé idézni, hogy elegendő ideje legyen a vádpontokra felkészülni. Ha a lelkész az idézést figyelemre nem méltatja és nem jelenik meg a beesületszék előtt, sem pedig nem indokolja távolmaradását, ez esetben a becsületszék a lelkész meghallgatása nélkül is megtarthatja a szükséges vizsgálatot46). Az egész előkészítő eljárás a Spruchkollegíumnál alkalmazott eljárással azonos. A becsületszéki tárgyalásnál, épúgy, mint a Spruchkollegiumnál, bizonyításnak és tanúkihallgatásnak is van helye, de csak addig a mértékig, amíg a becsületszék az eredetileg felhozott vádakon belül az ügyet tisztázottnak látja47). Ha a becsületügyi eljárás a tényálladékot megállapította, avagy a lelkész maga beismerte eltévelyedését, a becsületszék szótöbbséggel határozatot hoz, melyet a jegyző írásba foglal, a becsületszék tagjai pedig aláírják és szóbeli kihirdetés esetén is írásban közlik az eljárás alá vont lelkésszel48). Jóllehet a becsületszék a Mele alapszabályainak 47. §-a értelmében a becsületügyi eljárás alá vont lelkésszel szemben, ki beismerésben van, vagy kinek eltévelyedését a becsületszék megállapította, helyesen csupán határozatot és nem ítéletet hoz, mégis külön szakaszban (48. §.) „A büntetés nemei" címen büntetéseket statuál. A becsületszék nem akar bíróság lenni, — mondották a zsinaton a becsületszék védelmezői, — és csak a lelkészi karon belül a megtévedt lelkészek ügyeit akarja a tanács, legfeljebb intés útján, fegyelmi eljárás nélkül, az egyház érdekében nyilvánosság kizárásával elintézni. A Mele alapszabályaiban azonban mégis rendi bíróságot kreál belőle, mert nem csupán tanáccsal és figyelmeztetéssel, hanem már Intéssel, feddéssel és a lelkészegyesületből való kizárással bünteti azt a lelkészt, akit a becsületszék bűnösnek talál. A becsületszék eszerint nemcsak határozatot, hanem valóságos ítéletet hoz és ilyenformán nehéz a határvonalat megvonni, amely a becsületszék hatáskörét és az esperes, illetve a püspök imperiumát (E. A. 25. és 122. §§. és E. T. VIII. tc. 47. §.) a törvénykezés rendes menetétől elválasztja. A becsületszék, a Mele alapszabályai alapján büntetőjogi szankciót alkalmaz egyes megtévedt lelkészekkel szemben, mert bíráskodik és a lelkészt egyes esetekben kirekeszti a fegyelmi hatóság köréből. A lelkészi becsületbíráskodás és az egyházi bíráskodás ugyanazokra a cselekedetekre terjed ki, melyek egyúttal fegyelmi vétségek és így a becsületszéki eljárás eléje vág a rendes egyházi törvénykezési eljárásnak, sőt veszélyeztetheti utóbbinak független bírói tárgyalását. A zsinaton hangoztatott jóakaratú tanácsadás és figyelmeztetés helyébe lépett büntetés-eszközül az intés és feddés. Az intést élőszóval közli a becsületszék elnöke a vádlott lelkésszel, ha pedig az a becsületszéki ülésen nem jelent meg, akkor az elnök írásban inti meg őt49). A feddés már jóval súlyosabb büntetés, melyet indokolással 46) U. o. 45. §. 47) F. o. 46. §. 48) U. 0. 47. §. 49) U. o. 49. $. 22