Miskolci jogászélet, 1942 (18. évfolyam 4-10. szám)

1942 / 7. szám - A jogjavak összemérése

vagy veszélyeztetésével jár; ilyenkor mindegyike ezeknek a cselekményeknek jogellenes jelleggel bír. Úgy tudjuk, hogy mint legelső, Merkel Rudolf1) mutatott reá ezekre a lehetőségekre. Talán legelőször a német büntetőtörvénykönyvnek 1909. évi tervezete kísérelte meg 67. §-ában a jogok ilyen kolliziójának szabályozását2). A mi tételes jogunkban — hasonlóan mint a legtöbb más nemzet jogában — ennek a problémának jogi szabályozását még nem kísérelték meg3); ennek a szüksége azonban előbb-utóbb fel log merülni. Annál többet foglalkoztak azonban a kérdéssel legújabban a német irodalomban; más nemzetek még a probléma megvitatását is elhanyagolták. II. A probléma akkor bír különösen jelentőséggel, amidőn valamely jogjavnak a megmentése végett, a mentési cselekmény keretében, más büntetőjogilag védett értéknek megsemmisítésére, vagy veszélyeztetésére kényszerülünk. Példaként azt az esetet idézzük, amellyel a német Reichsgericht4) foglalkozott, amidőn egy nőnek terhessége olyan állapotot idézelt elő, amely — orvosi beavatkozás nélkül — annak éleiét veszélyeztette, vagy megsemmisítésével járt volna, ellenben ezen anya életének megmentésére irányuló cselekmény a méhmagzat megsemmisítését idézte elő. A probléma megoldását annak a felismerésnek az alapján kell keresnünk, hogy a jogjavak ér!ékeket és pedig különféle nagyságú értéket képviselnek, hogy ezek egymáshoz bizonyos viszonyban állanak, hogy a jogjavak megmentése felett való döntésnél jelentőségük alapján kell határoznunk és hogy a kisebb értékűt kell a nagyobb értékű megmentése végejt feláldozni. Merőben büntetőjogi tényálladékokból a jogjavak közt keletkező konfliktusok és kolliziók megoldása tekintetében nem igen tudunk tájékozódni vagy útmutatásokát 'kapni, mert ezek csak a bűncselekmények megállapíiására szorítkoznak, ellenben azoknak egymáshoz való viszonya tekintetében nem nyilatkoznak. Mégis a büntetői örvénykönyvek egyes szakaszainak tartalmából kell elindulnunk és pedig a büntetési szankciók nagyságából, súlyából, amelyek visszatukröztetik a törvényhozásnak az egyes jogjavak értékét illető felfogását; elsősorban ezek a büntető szankciók, azok nagysága, súlya tájékoztat bennünket a jogjavak értéke tekintetében is5), Ezen a nyomon elina) Merkel, R., Kollision rechtsmássiger Interessen und Schadensatzpflicht bei reehtsmássigen Handlungen, Strassburg, 1895. 2) Vorentwurf zu einem Deutschen Strafgesetzbuch, Berlin, 1909. 3) Erre mutat reá Heller is: A magyar büntetőjog tankönyve. Bevezetés és általános rész, Szeged, 1931, 178. old. 4) Entseheidungen des Reichsgerichtes in Strafsachen, 61. köt. 242. o. 5) Erre utal találóan: Mezger, Strafrecht, Ein Lehrbuch, 2. kiad., München, 1933, 241. old., — Wachinger, Der übergesetzliche Notstand nach der neuesten Rechtssprechung des Reichsgeriehtes, Festgabe für Reinhard von Frank, I. köt., Tübingen, 1930, 487. old. 103