Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az új német alkotmány egyes alapelveiről

maciók, amelyek csupán kinyilvánítják és elismerik a vezéri képviseletet és annak ténykedéseit. De az egyenlőségi elv is idegen fogalma a német alkotmánynak. Nem ismeri az új német jog a formális egyenlőség matematikai gondolatát, hanem a faji és történeti elemek bevonásával tudatosan építi ki értékkategóriáit. Elveti azonban a többségi elvet is és annak helyébe az egyéni döntés és felelősségvállalás gondolatát helyezi. A nemzetiszocialista állam collégiumai nem is szavazó szervek, hanem csupán tanácsadói, véleményezői a döntés jogával (rendelkező és azért egyben felelős vezetőknek. A modern demokrácia fogalmával tehát az új német állam semmi közösséget nem mutat. Ha a demokráciát persze a népuralom gondolatával azonosítjuk, akkor joggal nevezhető a német állam is „népállamnak". Ilyen érteleimben nevezi Huber is, népi-vezéri birodalomnaiki (völkisches Führerreich33) az új német államot. Ez a meghatározás azonban kidombosítja az új állam szervezési elvének, a vezéri gondolatnak a jelentőségét az úji német alkotmányban. A magunk részéről is a vezéri elvben az új német alkotmány egyik legjellemzőbb jellegzetességét látjuk. Egy alkalommal a vezéri elv lényegét úgy határoztuk meg34), hogy az nem más, mint a katonai szervezési elv alkalmazása az állami élet egész területén. A vezéri elv lényege ugyanis abban foglalható össze, hogy egy döntősért a döntést hozó személy legyen a felelős. A döntést tehát a vezéri elv szerint sohasem valamely személytelen s végeredményében felelőtlen szerv hozza, hanem mindig személy (Persönlichkeit), akinek valamely szervezet legfeljebb csak tanácsul szolgál, vagy javaslatot tesz, de a felelősség és a döntés joga a vezetőt (Führer) illeti és terheli. A vezető döntési joga azonban nem önkényen, hanem a jogszabályokon, illetve a vezető tekintélyén alapul. Az önkény ellen pedig a vezető felelősségének hatványozott mértéke biztosít. A német alkotmány keretében a nemzet-vezér és az alárendelt vezetők jogköre között kell különböztetnünk. A nemzetvezér (Führer des Volkes) a nép akaratának a kifejezője. A nemzet történeti, faji, szociális és más igényeinek a képviselője. Amint azonnban a nemzetiszocializmus nép fogalma is objektív jellegű, úgy a népakarat fogalma is ilyen elemeket tüntet fel s elképzelhetőnek tartja, hogy a népakarat adott pillanatban eltérő is lehet a nép tagjainak meggyőződésétől és akaratától. Vagyis a német alkotmányjog a nemzetvezér akarati önállóságának elvét vallja s ebben a gondolatban találja meg a nemzetvezér hatalmi körének igazolását is. A nemzet tagjaival szemben ugyanis ez a hatalom kettős irányban jelentkezik. Egyrészről azt jelenti, hogy a nemzetvezér független a nép egyes csoportjaival, osztályaival szemben, másrészről pedig arra utal, hogy a vezér a népnek, mint objektív valóságnak az érdekeit képviseli. Nem a nép egyes tagjai összességének az akaratát adja tehát vissza, hanem a nemzet történeti, faji, szociális igényeit, mint az individuumok akaratától független és különböző érdekeket védelmezi. Viszont azáltal, hogy a vezér mégis a népakaratot képviseli, adva van 33) Huber: Verfassungsrecht. S. 211. 34) Török Béla: A magyar és az autoritárius alkotmány 1. Miskolci Jogászélet Könyvtára Uj soroaat 54. szám, 1940 Miskolc. 10 1.