Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Szabatossági hiányosságok közigazgatási újabb törvényeinkben

Mutatis mutandis így lett volna szövegezendő az 1930:XVIII. tc. 11. §. 2. bek. is. Az 1929:XXX. tc. 69. §. 19. bek.-e a törvényhatósági bizottságnak azon törvényhatósági és községi tisztviselő tagjaira is jogkorlátozókig rendelkezik, akik nem hivatali állásuk alapján kerültek be. Ezek ugyanis a hivataluk alapján törvényhatósági bizottsági tagokkal azonosan nem szavazhatnak a választott törvényhatósági tisztviselők előléptetése kérdésében. Ez tehát egy újabb kategóriája a törvényhatósági bizottságnak, melyre szintén nem áll meg a jogegyenlőségi tétel. II. Ugyancsak a hivatkozott törvényszakaszok kimondják, hogy ugyanannak a törvényhatósági bizottságnak mindenki csalk egyféle jogcímen lehet tagja, amivel szemben az 1929:XXX. tc. 5. és 19. s az 1930:XVIII. tc. 23. §-a az örökös tagoknak úgy a vidéki törvényhatóságokban, mint a székesfővárosban s a vidéki törvényhatóságokban pedig a hivatalból tagoknak is kettős tagságot tesz lehetővé és pedig egyrészt az által, hogy az örökös -tag, ha olyan állásba kerül, mely az örökös taggá való választhatóságot kizárja s ezzel az állással törvényhatósági bizottsági tagság is kapcsolatos, örökös tagsági jogait a tényleges szolgálat ideje alatt nem gyakorolhatja — másrészt pedig az által, hogy ha az állásánál fogva tagsági joggal bíró törvényhatósági tisztviselő más címen tagsági megbízatáshoz jut, addig, amíg az utóbbi megbízatása tart, a hivatali állásával járó tagsága címén szavazati jogát nem gyakorolhatja. Nem arról van tehát itt szó, hogy az érdekelt örökös tag vagy az állásánál fogva tagsági joggal bíró törvényhatósági tisztviselő a két tagsága közül valamelyik tagságát elveszti, hanem megtartja mindkettőt s az egyiket csupán nem gyakorolhatja. Eredményképen tehát az ilyen örökös, illetve hivatalból tagot fel kell a tagok sorába venni mindkét kategóriában s a nem gyakorolható tagságánál fel kell tüntetni, hogy ezen tagsági jogát átmenetileg mely ténykörülmény és jogi rendelkezés folytán nem gyakorolhatja. Említésre érdemes, hogy a székesfővárosi törvény a hivatali állásnál fogva tagsági joggal bírás és a más címen is tagsági megbízatáshoz jutás esetében a kettős tagságot már megszüntette azzal, hogy kimondta, miszerint az illető törvényhatósági tisztviselő az összes választóktól, illetőleg az érdekképviseleti csoporttól kapott megbízását elveszti. Ezt a rendelkezést az indokolás azzal okolja meg, hogy a törvény 11. §. 3. bek. szerint mindenki csak egyféle jogcímen lehet a törvényhatósági bizottság tagja. Ez az indokolás kétségtelenül helytálló, de ezen logikai ellentmondás megmaradt két vonatkozásban is az 1929:XXX. tc.-ben, — sőt megmaradt még a székesfővárosi törvényben is az örökös tagokra vonatkozó 23. §. rendelkezései eredményeképen, amint ezekre már reámutattunk. Az örökös tagok kettős tagságát illetőleg azonban az 1929 :XXX. tc. és az 1930:XVIII. tc. rendelkezései különböznek egymástól a következőkben. Az 1929:XXX. tc. az örökös tagsági jogossultság nem gyakorlásáról arra a tágabb eshetőségre- is rendelkezik, ha az örökös tag utóbb miniszter, államtitkár, vagy főispán is lesz, tehát nem csupán olyan köztisztviselő, aki szakszerűség képviselete vagy hivatali állásánál fogva tagja is lesz a törvényhatósági bizottságnak, — míg az 1930:XVIII, tc. csak arra a szűkebb eshetőségre 67