Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Szabatossági hiányosságok közigazgatási újabb törvényeinkben

rendelkezik, ha az örökös tag utóbb olyan hivatali állásba jut, mellyel összekötött tagsági jogot nyer s így a székesfővárosi törvény nem rendelkezik arra az esetre: mi történjék, ha az örökös tag később miniszter, államtitkár vagy főpolgármester, tehát olyan közfunkcionárius lesz, mellyel nem kapcsolatos törvényhatósági bizottsági tagság. Az 1929:XXX. tc. rendelkezései szerint ez esetben sem gyakorolhatja az illető örökös tag tagsági jogait s per analógiám legis így kell az elrendezést pótolnunk a székesfővárosi viszonyokra is, idevonatkozó elrendezés hijján. De különbözik egymástól a két azonos tárgyú elrendezés abban is, hogy a vidéki törvényhatóságokban nem lehet örökös taggá megválasztani a főispánokat, de meg lehet választani a főpolgármestert s a székesfővárosban viszont nem lehet megválasztani a főpolgármestert, de meg lehet választani bármely főispánt. Ezen jogi lehetőség azonban a megállapíthatólag kitűzött azt a célt, hogy az örökös tagság címén ne kerülhessenek be a kormányzat aktiv exponensei, hanem a társadalom közigazgatási jogérzetü független elemei kerüljenek be, — megállapíthatólag nem szolgálja, mert hiszen úgy a főispánok, mint a főpolgármester — bárhol kerüljenek is be a törvényhatósági bizottságokba — mindenképen a kormányzat aktív exponensei maradnak. II. Ugy az 1929:XXX. tc, mint az 1930:XVIII. tc. külön szakaszt szentel a bizottsági tagság megszűnési eseteinek rendszeres összefoglalására, ez az összefoglalás azonban az 1929:XXX. tc. 21. §-ában feltűnően hiányos, mert nem tesz említést a bizottsági tagságnak a törvény 30. §-a szerinti két megszűnési esetéről és pedig 1. arról, hogy elveszti bizottsági tagságát az is, aki a széksértés miatt reá kiszabott pénzbírságot záros határidő alatt meg nem fizeti és 2. arról, hogy elveszti bizottsági tagságát az is, akit a közgyűlés a a bizottsági tagságra méltatlannak talál. Az Í930:XVIII. tc. ugyanezen tárgyú felsorolása már hiánytalan s a 6. pontban felvette még az összeférhetetlenségi bizottság körüli kötelességek elhanyagolása miatti tagságmegszünést is, amit az 1929:XXX. tc. szintén elmulasztott, holott, ha a törvényszerkesztő a megszűnési eseteket a rendszeres áttekinthetés okából pontokba foglalja, úgy a pontonkénti felsorolásból — a pongyolaság vádja nélkül — nem hagyhat el egyetlen előforduló jogesetet sem. Ha az 1929:XXX. tc. 21. §-ánál ezt is hiányoljuk, úgy annak pontonkénti felsorolásából nemcsak két, hanem három jogeset maradt ki. IV. És végül a széksértés ügye sincs a szükséges szabatossággal elrendezve. Ugyanis úgy az 1929:XXX. tc. 30. §-a, mint az 1930:XVIII. tc. 38. §-a általában törvényhatósági bizottsági tagról beszél, s így a rendelkezések grammatikailag vonatkoznak, úgy a fegyelmi hatóság alatt álló, mint a fegyelmi hatóság alatt nem álló törvényhatósági bizottsági tagokra egyaránt. De viszont hogyan lehet pl. a vidéki törvényhatóságokban a járási főszolgabírót széksértés miatt, míg a kirótt tagsági bírságot le nem fizeti, tagsági jogai gyakorlásától, tehát a közgyűlésen való részvételtől is elütni, s ha a kirótt bírságot 8 nap alatt le nem fizeti, vagy méltatlanná vált a bizottsági tagságra, attól meg is fosztani akkor, amikor a főszolgabírói állás a törvényhatósági tagsággal elválaszthatatlanul vagy egybekapcsolva s attól önállóan fegyelmi eljárás eredményeképen sem fosztható meg. 68