Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Szabatossági hiányosságok közigazgatási újabb törvényeinkben

Szabatossági hiányosságok közigazgatási újabb törvényeinkben. A jogszabály hiányossága ikétféle értelmű lehet. Vagy érdemben helytelenek a rendelkezések, — vagy pedig homályosak, illetve hiányosak s ennek folytán nem adnak kétségtelen útbaigazítást, s azok valódi és illetve hiányzó értelmének megállapítása csak fáradságos jogmagyarázattal eszközölhető. A jogmagyarázat ugyanis tárgyilag mindig értelmi hiányosságot, alanyilag pedig — kivételes esetektől .eltekintve — a jogalkotó mulasztását pótolja s tulajdonképen tökéletesebb megismétlése a jogszabályszerkesztési munkának. Ezúttal a vidéki törvényhatóságokra és a székesfővárosra vonatkozó törvényeket tesszük a törvényhatósági bizottságokra vonatkozó részeikben a rendelkezések logikus teljessége és összefüggése szempontjából vizsgálódásunk tárgyává, mint amely feladat mindig sajátosan jogtudományos feladat s figyelmen kívül hagyjuk a rendelkezések célszerűségének a kérdését, mely a politika, — itt a közigazgatás-szervezési politika terrénumára tartozik. Azt ugyanis, hogy mely életviszonyokra és azokra milyen célkitűzésű jogszabályra van szükség, a jogpolitikai érzék mondja meg, — azt viszont, hogy a jogszabályok logikailag teljesek-e, vagyis hogy rendelkezéseik felölelik-e a politikailag felölelni kívánt összes életviszonyokat s így elegendők és megfelelők-e a rendelkezéseik alá vonandó összes éleviszonyok jogi megítéléséhez (hézagtalanság), és állanak-e egymáshoz és más jogszabályokhoz való viszonylatukban a szükséges logikai összhangban, a jogi érzék mondja meg. A jogi érzék közreműködhetik természetesen a jogpolitikai érzék szerint szükséges jogszabályok megszerkesztésénél is, alanyilag pedig a kétféle érzék személyileg vagy elválik, vagy egy személyben egyesülhet. A jogpolitikus az életviszonyok valóságszintjén állva tájékozódik a jogi szabályozás szüksége és milyensége tekintetében, — a jogász viszont a jogszabályok régiójából tájékozódik azok logikai teljessége és logikai összefüggéseik helyessége tekintetében s mond azokról ezen szempontból akaratmentes logikai ítéletet. Ugyanis a jogtudomány műhelyének a szellemi termékei is, miként a sajátosan bírói működés termékei, merőben logikai ítéletek, amelyekből tehát hiányzik minden valóság-alakítási akarati elem s az kizárólag egy értékítéletet nyilvánít tények és normák egymásközti viszonylatának teljessége s * •ormák egymásközti logikai összefüggései tekintetében. A bírói ítéletben megjelenő és a jogtudomány műhelyéből kikerülő logikai ítélet között csupán annyi a különbség, hogy a bírói ítéletben egy, eset65