Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A szlovákiai ág. hit. ev. egyetemes egyház zsinata

X A szlovákiai ág* hit ev* egyetemes egyház zsinata* A szlovákiai ág. hitv. ev. egyetemes egyház közelmúlt történetének legkiemelkedőbb eseménye kétségkívül az egyház törvényhozó szervének: a zsinatnak összehívása és ülésezése. Az egyetemes egyház elnöksége a zsinatot 1939 június 12-ére Liptószentmiklósra hívta egybe, miután a zsinati képviselőket az egyházközségek esperességenkint már előzőleg megválasztották. A zsinat Liptószentmiklóson június 12-től 14-ig ülésezett. Megalakulásánál egyházi elnökévé Dr. Őobra Vladimír püspököt, világi elnökévé pedig Dr. Klimo Bohuslav kerületi felügyelőt választotta meg, akik az ugyanekkor megválasztott tisztviselői kar és szakbizottságok segélyével előkészítették és vezették a zsinat működését. A zsinat első ülésszakában megalkotta saját ügyrendjét, második ülésszakában pedig letárgyalta és elfogadta a német egyházközségek kibocsátásáról szóló egyházi törvényt, mely alkotmányos előfeltétele volt annak, hogy a népi alapon álló szlovákiai német egyetemes evangélikus egyház (Deutsche Evangelisehe Kirche Augsburger Bekentnisses, rövidítve DEKAB) megalakulhasson. Ezt az egyházi törvényt az iskolaügyi minisztérium a Szlovák Köztársaság kormányának megbízásából jóváhagyta és megerősítette és azt 69/1940. számú hirdetményével a Szlovák Törvénytárban 1940. március 30-án kihirdette. Eszerint az egyházi törvény szerint az eddigi egyházegyetemből kiválnaik a következő anyaegyházközségek: a pozsonyi német esperességben a pozsonyi német-magyar egyházközség, Grinád, Limpák, Misérd, Modor, Bazin, Főrév, Récse és Szentgyörgy; a tátraaljai esperességben: Nagymajor, Hollólomnic, Késmárk, Kakaslomnic, Kislomnic, Rókus, Toporc, Nagyszalók és Sörkut; a szepesi városi esperességben: Gölnicbánya, Szepesbéla, Korompa, Lőcse, Leibic, Majerka, Mateóc, Malompatak, Szepesremete, Poprád, Ruszkinóc, Szomolnok, Szepesszombat, Szepesváralja, Szepesolaszi, Strázsa, Svedlér, Duránd, Felka, Merény, Ménhárd, Izsákfalva és Igló; a gömöri esperességben: Dobsina; az abauj-zempléni esperességben: Stósz; továbbá a következő leány egyházak: a barsi esperességben: Jánosrét és Blaufusz; a turóci esperességben: Beresztény és Hedvigfalva, vagyis összesen 43 anyaegyház és 4 leányegyház 47 rendszeresített lelkészi és 5 kápláni állomással. Nem bocsáttattak iki az említett egyházközségek kötelékébe tartozó szlovák nemzetiségű egyháztagok, akik ily módon továbbra is az eddigi egyetemes egyház kötelékében maradnak, mely lelki gondozásukról új missziói egyházközségek szervezése útján gondoskodik. A magyar nemzetiségű egyháztagokról az egyházi törvény 2. §-ának 2. bek.-e következőleg intézkedik: „A kibocsátott német egyházközségekkel kibocsáttatnak az ezekbe az egyházközségekbe tartozó, magyar istentiszteleti nyelvű evangélikusok is azzal a feltétellel: 1. hogy ezzel egyet fognak érteni és 2. hogy a német egyházzal jogaiknak és érdekeiknek biztosítása tekintetében megegyezésre jut63