Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez

hibákat, amelyek szeimbettünően önös haszonszerzésre, rosszakaratra, elfo'gultságra vagy nagyfokú felületességre vezetendők vissza vagy a polgárok joghelyzete tekintetében általános bizonytalanság előidézésére alkalmasak1. A 3. §. szerint a menthető felületesség esetén az igazságügyi meghatalmazott arra szorítkozhatiki, hogy az illető bírótól vagy más közalkalmazottól felvilágosítást (förlklaring) kívánjon. A 4. §. iarra a „nem képzelt esetre" (den oförmodáde hándelse) rendelkezik, ha a Legfelsőbb Bíróság (Högsta Domstol) vagy a Felső közigazgatási bíróság (Regeringsrátt) ítélkezésében történik az előbb említett okokra visszavezethető és végzetes következményekkel járó jogsértés; ez esetben az igazságügyi meghatalmazott a „Birodalmi törvényszék'1 (Riksrátt) előtt emel a vétkes ellen vádat és azt maga képviseli. A 8. §. végül jogot ad az igazságügyi meghatalmazottnak arra, hogy véleménynyilvánítási jog nélkül bírósági és más hatósági eljárásokban résztvegyen és az iratokba betekinthessen. Az eljárás menete rendszerint az, hogy az igazságügyi meghatalmazott — akár maga észlelve bizonyos jogsértést, akár miután erről bárki részéről értesült —, nyilatkozattételre hívja fel a vétő közolkalmazottat. Ha jogsértést lát a jelentés után is fennforogni, akikor közli a maga felfogását az alapul szolgáló hivatali kérdésről az illetékes hivatalnokkal és nem ritkán mellékeli közléséhez annak a feljelentésnek a másolatát isi, amelyet az esetben nyújt be a megfelelő megtorló hatósághoz, ha a hivatalnok hibás felfogásához továbbra is ragaszkodik. Ha ez az intés eredménnyel jár és a hivatalnok arra is késznek nyilatkozik, hogy az eljárása által okozott kárt megtéríti, akkor az igazságügyi meghatalmazott olyannak tekinti az ügyet, amely nem igényel további intézkedést30). Kjellén joggal nevezi az igazságügyi meghatalmazottat a svéd jogrendszer legsajátságosabb intézményének. Ez alkalommal nem tudunk' kitérni arra a rendkívül érdekes helyzetre, amit az igazságügyi meghatalmazottnak a bíróságok felett gyakorolt bizonyos értékű ellenőrzése jelent — s amelyhez elvi érdekességben legfeljebb ugyancsak a svéd jogrendszer egy másik testületi intézménye: az „opinionsnamnd" mérhető31) — és csak azt kívánjuk megállapítani, hogy az igazságügyi meghatalmazott szinte maradéktalan megvalósítása a biztosítottan hatékony felügyeleti jogvédelem gondolatának, különös figyelemmel arra, hogy a jogsértés kisebb, vagy a vétkes tevékeny közreműködésével jóvátehető volta esetén megmarad a szoros értelemben vett felügyelet területén, ellenkező esetben azonban a „felügyelő"-ből „vádló"-vá válik és a jogvédelmet a bírói megtorlás eszközeivel hatályosítja. 30) Reuterskjöld, C. A.: Sveriges Grundlagar med dártill hörande författningar och konstitutionell sedvanerátt samt vissa internationella öfverenskommel ser, Uppsala och Stockholm 1924. 163. és köv. — továbbá Kjellén, Rudolf: Justitieombudsmannen och författningen. Stockholm 1911. — Kjellén, Rudolf: Schweden. Eine politische Monographie. München und Berlin, 1917. 142. 31) Reuterskjöld Grundlagar 174—175.: Az alkotmány 103. §-a értelmében az országgyűlés minden negyedik évben a házszabályok: szerint rendezett eljárás során egy bizottságot alkot, amelynek feladata annak megítélése, „miként szolgáltak rá a legfelső bíróság és a legfelső közigazgatási bíró58