Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)
1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez
Kjei lén azt mondja, hogy az igazságügyi meghatalmazott az egyes védelmére hivatott a közigazgatás túlkapásaival szemben és így az egyéni szabadság állandó ügyvédje32). A jellegzetesen individualista svéd jogfelfogás szempontjából bizonyára igaza van, — de ez nem zárja ki azt, hogy az újabb reformtörekvések által még erősíteni és a törvényhozástól is függetleníteni kívánt33) juslitieombudsman intézményében a tárgyi jogrend kiválóan érdekes felügyeleti jogvédelmi eszközét is felismerjük. * Nem kevésbbé érdekes és jellegzetes intézmény azonban a francia államszervezet jog „kormánybiztos"-sága (commissaires de gouvernement). Azzal a francia közigazgatási bíráskodási rendszerrel kapcsolatosan létesült, amely az összes euiópai közigazgatási bíráskodási megoldások között egészen különleges helyzetet foglal el, mert magának a közigazgatásnak egészen speciális felfogásán nyugszik. A francia közigazgatás ugyanis nem az állampolgárral szemben gyakorolt államhatalomkifejtés (amit a polgár sokszor ság tagjai arra, hogy fontos hivatalukban megtarttassanak, vagy pedig egyesek közülök — bebizonyítható hiba avagy bűncseleikmény nélkül is . . . — olyannak tekintendőik, akiket e hivatásból el kell távolítani". Ha a bizottság igenlő elhatározásra jut, akklor a király az illető felsőbírósági tagot vagy „kegyelemben elbocsátja" vagy félilletménnyel nyugdíjba helyezi. A 104. §. hangsúlyozza, hogy az országgyűlés ezzel kapcsolatosan nem bocsátkozhatik bele az említett felsőbíróságok egyes döntéseinek a felülvizsgálatába. Ehhez a rendkívül érdekes és egyedülálló intézményhez — aminek gondolatához ismét csak a „jó magatartása idejére" (during good behaviour) alkalmazott angol bírónak a parlament által való felülbirálata mérhető — Reuterskjöld azt a megjegyzést fűzi, hogy annak megakadályozására szolgál, hogy a felsőbíróság állam legyen az államban, & módot adjon arra, hogy eltávolíthatók legyenek a hivatalukból azok, akik közfelfogás szerint a bírói hivatás betöltésére kevéssé alkalmasak. — Ennek az ,,opinionsnámnd"-nek (ejtsd: opinjunsznemnd: véleményezőbizottság) a| létezése nem csak látszólagos: Reuterskjöld közlése szerint — Rechtsskontrolle 4. — 1929-ben pl. 35 nem szavazattal szemben 11 igen szavazatot adtak le abban az értelemben, hogy bizonyos bírák kiválása kívánatos volna. 32) Kjelién: Schweden 142., 160. — Reuterskjöld is nagy nyomatékkal hangsúlyozza az egyéni szabadságnak a svéd alkotmányéletben játszott nagy jelentőségét, Reuterskjöld: Förelásningar i svensk Stats- och Förvaltningsrátt. Uppsala 1914—1919. (I—III.) III. 117. 33) A J. O.-reform lényeges tartalma — amelyről eddig csak a napisajtó közléseiből tudtunk értesülni — többeik között a szolgálati viszonyok rendezése (nyugdíjképesség stb.), s különösen jelentőséggel a megbízatás időtartamának egy évről négyre való felemelést volna, amivel kapcsolatosan az egyik kommentátor megjegyzi, hogy az eddigiek szerint nem mutatkozott annak szüksége, hogy megszükíttessék az országgyűlés befolyása az igazságügyi meghatalmazottra. V. ö. Szerző nélkül: J. O. och M. O., Stockholms Tidningen, 4 mars 1941. 6. Szerző nélkül: Riksdagans ombudsman. Socialdemokraten, 6. mars 1941. 4. 59