Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez

Kjei lén azt mondja, hogy az igazságügyi meghatalmazott az egyes vé­delmére hivatott a közigazgatás túlkapásaival szemben és így az egyéni sza­badság állandó ügyvédje32). A jellegzetesen individualista svéd jogfelfogás szempontjából bizonyára igaza van, — de ez nem zárja ki azt, hogy az újabb reformtörekvések által még erősíteni és a törvényhozástól is függetle­níteni kívánt33) juslitieombudsman intézményében a tárgyi jogrend kiválóan érdekes felügyeleti jogvédelmi eszközét is felismerjük. * Nem kevésbbé érdekes és jellegzetes intézmény azonban a francia ál­lamszervezet jog „kormánybiztos"-sága (commissaires de gouvernement). Azzal a francia közigazgatási bíráskodási rendszerrel kapcsolatosan létesült, amely az összes euiópai közigazgatási bíráskodási megoldások között egé­szen különleges helyzetet foglal el, mert magának a közigazgatásnak egészen speciális felfogásán nyugszik. A francia közigazgatás ugyanis nem az állam­polgárral szemben gyakorolt államhatalomkifejtés (amit a polgár sokszor ság tagjai arra, hogy fontos hivatalukban megtarttassanak, vagy pedig egye­sek közülök — bebizonyítható hiba avagy bűncseleikmény nélkül is . . . — olyannak tekintendőik, akiket e hivatásból el kell távolítani". Ha a bizottság igenlő elhatározásra jut, akklor a király az illető felsőbírósági tagot vagy „ke­gyelemben elbocsátja" vagy félilletménnyel nyugdíjba helyezi. A 104. §. hang­súlyozza, hogy az országgyűlés ezzel kapcsolatosan nem bocsátkozhatik bele az említett felsőbíróságok egyes döntéseinek a felülvizsgálatába. Ehhez a rendkívül érdekes és egyedülálló intézményhez — aminek gondolatához is­mét csak a „jó magatartása idejére" (during good behaviour) alkalmazott angol bírónak a parlament által való felülbirálata mérhető — Reuterskjöld azt a megjegyzést fűzi, hogy annak megakadályozására szolgál, hogy a fel­sőbíróság állam legyen az államban, & módot adjon arra, hogy eltávolítha­tók legyenek a hivatalukból azok, akik közfelfogás szerint a bírói hivatás be­töltésére kevéssé alkalmasak. — Ennek az ,,opinionsnámnd"-nek (ejtsd: opinjunsznemnd: véleményezőbizottság) a| létezése nem csak látszólagos: Reuterskjöld közlése szerint — Rechtsskontrolle 4. — 1929-ben pl. 35 nem szavazattal szemben 11 igen szavazatot adtak le abban az értelemben, hogy bizonyos bírák kiválása kívánatos volna. 32) Kjelién: Schweden 142., 160. — Reuterskjöld is nagy nyomatékkal hangsúlyozza az egyéni szabadságnak a svéd alkotmányéletben játszott nagy jelentőségét, Reuterskjöld: Förelásningar i svensk Stats- och Förvaltningsrátt. Uppsala 1914—1919. (I—III.) III. 117. 33) A J. O.-reform lényeges tartalma — amelyről eddig csak a napisajtó közléseiből tudtunk értesülni — többeik között a szolgálati viszonyok rende­zése (nyugdíjképesség stb.), s különösen jelentőséggel a megbízatás időtarta­mának egy évről négyre való felemelést volna, amivel kapcsolatosan az egyik kommentátor megjegyzi, hogy az eddigiek szerint nem mutatkozott an­nak szüksége, hogy megszükíttessék az országgyűlés befolyása az igazság­ügyi meghatalmazottra. V. ö. Szerző nélkül: J. O. och M. O., Stockholms Tid­ningen, 4 mars 1941. 6. Szerző nélkül: Riksdagans ombudsman. Socialde­mokraten, 6. mars 1941. 4. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom