Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez

jogterület szempontjából figyelmet érdemelnek, éspedig egyrészt a felügyeleti jogvédelem mivolta és megjelenési formái, másrészt e felügyeleti védelem működésbe lépésének feltételei és körülményei tekintetében. Felügyeleti védelmet jelent a felsőbb hatóság minden olyan intézkedése, amely arra irányul, hogy akár külön szerv közbeiktatásával, akár az igazgatási szervezet fokozatos voltának eszközeivel biztosítsa a felügyelt hatósági intézkedés által érintett területen azoknak az elveknek az érvényesülését, amelyeket a központi államvezetés meghatározott. Ebből kitűnik az, hogy formáinak és közegeinek száma szinte áttekinthetetlen. Valamennyinek közös jellemvonása azonban az, hogy rendeltetési központjában nem a hatósági intézkedés által esetleg hátrányosan érintett egyes védelme, hanem a tárgyi jogrend fenntartása és épségének biztosítása áll. A bírói jogvédelemhez való viszonyát illetően kétségtelen, hogy egy — esetleg kifejezetten egyénies célzatú — bírói jogvédelem sem ki nem zárja, sem feleslegessé nem teszi: az alanyi közjog sérelmét orvosolni hivatott közigazgatási bírói jogseL gély pl. nem szükségképen hárította el azokat a károkat, amelyek a közigazgatás jogszerűségének tárgyi szempontjait érhették és amely sérelmet — esetleg a konkrét esetből levonható általános következtetés alakjában — a felügyeleti [Jogvédelem nagy gyakorlatiassággal pótolhat. De viszonyuk másik két szempont szerint sem a kizárólagosság jegyében alakul: a felügyeleti jogvédelem lehet olyan első fokozat, amit a bírói jogvédelem második fokozata követ, — a felügyeleti jogvédelem lehet kiváltója és kezdeményezője a bíróinak és nem ritka az sem, hogy a formák biztosította előnyök értékesítése végett a felügyeleti jogvédelem — a kezdeményezés szerepét továbbra is tudatosan betöltve — bírói külsőségek között jelentkezik. Azt hisszük, hogy e beállítás illusztrálására teljes indokoltsággal hivatkozhatunk egyrészről a Bp. 441. és köv. §§-aiban, illetve az 1912 :LIV. tc. 70. és köv. §§-aiban szabályozott jogegység érdekében való perorvoslat, illetve a jogegységi és teljesülési tanácsi határozatok intézményére. Az eljárás látszat szerint bíráskodási külsőségek között folyik le és a jogegység érdekében való perorvoslatnál a tárgyi [jogrendet ért sérelem „közvádlójaként" a koronaügyész szerepel. De a bíráskodási forma talán csak a rendszerinti alakhoz alkalmazkodás egyrészt, másrészt pedig annak a törekvésnek a jele, amely a bíráskodás függetlenségének védelme jegyében kerülni akarja még annak látszatát is, hogy a bíráskodás sajátképeni — jogszabály-értelmező — feladatát az általános kötelezés hatályával egy más szerv vagy államhatalmi megnyilvánulás töltse be. S miután még arra utaltunk, hogy a „felügyeleti" jelleg határozottan kidomborodik abban a jelenségben is, hogy a jogegység biztosítása érdekében az 1912:LIV. tc. más „bírósági-felügyeleti"16) tényezők közreműködését is igénybe veszi, eljutottunk ahhoz az itt elsősorban érdeklő nagyjelentőségű problémához és feladatkörhöz, amit a jogegységi eljárást kezdeményező közérdekképiselő hatóság, a koronaügyész szerepe jelent Amint megállapítottuk, Merk szerint a felügyeleti alkotmányvédelem 16) Ezt a „bírósági-felügyeleti" tevékenységet nem szabad összetévesztenünk a igazságügyminisztérium „bíróság-felügyeleti" hatáskörével, ami a bírósági ügyvitel tekintetében szintén a felügyeleti jogvédelem egyik eszköze. 53