Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez

Báhrig12) nyúlik vissza, az ilyen bírói beavatkozás gyakorlati nehézségeit iLletőleg pedig elég talán éppen a német állambíráskodási gondolat teljes feladására13), Amerikában pedig a Roosevett-i gazdaságpolitika kapcsán a Supreme Court existentiális válságára utalnunk14). Ezek a gyakorlati példák azonban csak azt mutatják — és éppen azért is hívtuk fel őket, — hogy a jogvédelem intézménye elé meredő problémák sokszor esetleg meghaladják a rendes, bírói eljárás-módok és eszközök hatékonyságát. Nem hisszük azonban, hogy egyes eljárásformák a bíráskodás és jogvédelem kizárólagos tartalmát jelentenék, annyival is kevésbbé, mert kétségtelen történeti tény, hogy az új feladatok elé állított bíráskodás egyszerűen átvette azokat a formákat, amelyek kétségtelenül más feladatok megoldására alakultak ki (az idő szerint később (keletkezett közigazgatási és alkotmányjogi bíráskodás sokszor igen kevés változtatással átvette a korábban kialakult polgári és büntető bíráskodás alakiságait). De a most felvetett probléma szempontjából talán még egy lépéssel tovább mehetünk: ahogyan a bíráskodás keretei is jelentékenyen tágultak utóbb a kiorábbi korokhoz képest, nem volna-e indokolt figyelmeit fordítani olyan jogvédelmi intézményékire, amelyek nem a szó mindennapi értelmében vett bíráskodásiak? * Merk — az alkotmányvédelem alapvető monográfiájának szerzője — tesz igen érdekes megállapításokat az alkotmányvédelem eszközeiről és megjelenési formáiról. Szerinte különböztetnünk kell bírói és felügyeleti alkotmányvédelem között; az utóbbi fogalmi szükségesség, az előbbi csak lehetőség, mert bírói alkotmányvédelem nélkül képzelhető állami élet — a bírói alkotmányvédelem csak a legújabb idők felismerése és terméke volt —, felügyeleti védelem nélkül azonban lehetetlen, mert azt jelentené, hogy az államnak nincs (felügyeleti úton) lehetősége arra, hogy ellenőrizze, vájjon betartják-e az államigazgatási hierarchia — horizontális és vertikális — rétegeződéseiben a központi vezetés rendelkezéseit (ami pedig a megbízott és megbízó viszonyának szinte természetszerű alkateleme). Ez a felügyeleti alkotmányvédelem lehet megelőző és megtorló jellegű: az előbbi jellegzetes alakja az, amidőn a felügyelt közeg vagy hatóság ténye csak a felügyelő fórum bizonyos értelmű közreműködésével válik teljes hatályúvá; a megtorlási jellegűnek igen sok formája van, kezdve az egyszerű figyelmeztetéstől az állásból való elbocsátás eszközéig. A felügyeleti védelem további fontos jellegzetességének mondja még Merk, hogy mindig és mindenkor önmagától lép fel, míg a bírói alkotmányvédelem — ha egyáltalában létezik — legtöbbször csak felhívásra érvényesül15). Merk-nek a közérdekűség rangsorában a legmagasabb fokot elfoglaló alkotmányvédelemre vonatkozó e fejtegetései két vonatkozásban minden 12) Báhr, O.: Der Rechtsstaat. Cassel und Göttingen 1864. 50. 13) Goltner: Bíráskodás a nemzetiszocialista Németországban. 56. ") Haensel, Paul: Die Wirtschaftspolitik der Vereinigten Staatem von Amerika. — Az Északamerikai Egyesült Államok gazdaságpolitikája. Jog, 1937. IV. 252—253. 15) Merk, Wilhelm: Verfassungsschutz. Stuttgart, 1935. 34. és kk. 52