Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 4. szám - A Szent Korona Ügyésze. Az általános közérdekképviselő kérdéséhez

hiszen máskülönben a nép szempontjából nem volna semmi értelme sem annak, hogy az alkotmányban a törvényhozás számára korlátokat állítsunk fel5). Ezt az alkotmánybíráskodási fórumot az amerikai jogfejlődés legjellegzetesebben a Supreme Court alakjában létesítette, amely Horwill szerint ilyenformán a kongresszusi határozatok felett az élet és halál hatalmával (the power of life and death) rendelkezik6). Alibert úgy látja, hogy az amerikai jogfejlődés ez iránya annak az angol-szász jellegzetességnek a folyománya, amely erős közigazgatási szervezet hiányában a bírói hatalom suprematiájához ragaszkodik és ezért a bíráskodás részére egészen általános hatáskört biztosít: az alkolmányszerüség vizsgálata mindenesetre a maximuma annak, amit a bíróság hatalomban csak kívánhat7). Ennek visszatükröződése az angol jogban a Dicey által megfogakn'azott „jog uralmának szabálya" (the rule of the supremacy of the law)8), az amerikai jogterületen pedig a nehezen lefordítható „due process of the law", vagyis az általános (bírói) jogvédelem gondolata9). Nem akarjuk ezen a helyen eldönteni, van-e valóban valami fogalmi akadálya annak, hogy minden állami megnyilvánulás — tehát még a törvényhozás is — bírói módszer ellenőrzése ialá helyeztessék, — Appleton szerint mindenesetre nem ellenkezik a törvény lényegéved sem az, hogy felülbírálat, bíráskodás tárgyát képezze10) — és ezért csak arra utalunk, hogy az állam tényei bírói felülvizsgálat alá vonásának ellenzéke igen messze időkig: Hegelig13) és a jogvédelem- és jogállam-gondolat nagy előharcosáig, 5) Möhring, Kari—Ernst: Die rechtsetzende Gewalt des Reichsgerichts auf Grund des Art. 13. Abs. 2. der Reichsverfassung vom 11. August 1919. in Verbindung mit dem Reichsgesetz vom 8. April 1920. und die tatsáchlich verfassungsándernde GewaJt der amerikanischen Gerichte. (Diss. Giessen.) Giessen, 1929. 26—27. G) Horwill, Herbert W.: The usage of the1 American Constitution. Oxford, 1925. 185. 7) Alibert, Raphael: Le contrőle juridiction-nel de l'administration au moyen du recours pour excés de pouvoir. Paris, 1926. 22—23., 33. s) Dicey, A. V.: Bevezetés az angol alkotmányjogba. (Ford.: Tarnay János—Kautz Gyula.) Budapest, 1902. 174. és kik. — Ennek a gondolatnak egyes elemeit a jogirodalom Anson szerint kifogásolta és az újabb jogfejlődés is legyengítette; lényegében azonban ugyanez az Anson-i gondolat is: ,,the due subordination to law". V. ö.: Anson, William: The law and custom of the Constitution. (A. B. Keith.) Oxford, 1935. I. 295—296., II. 348., — Gerland, Heinrich B.: Die englische Gerichtsverfassung. Leipzig, 1910. II. 846. 9) Bovier's Law Dictionary, (Baldwin, William Edward). New York, 1926.: „olyan jogszabályok, amelyek megfosztanák a polgárt az ő személyi és tulajdoni 'jogaitól szabályszerű bírói eljárás nélkül, törvénykönyveink és a gyakorlat értelmében nem volnának az ország törvényeinek tekinthetők." 327. 10) Appleton, Jean: Traité élémentaire du contentieux adtministratif. Paris, 1927. 280. ") Idézi: Huber, Ernst Rudolf: Reichsgewalt und Staatsgerichtshof. 01denburg i. O. 1932. 11. 51