Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Az állameszmék hatása a büntetőjogra

folyást fog gyakorolni, esetleg újabb tényálladékok megkonstruálására fog vezetni. Az individualizmus ezzel szemben a büntetőtörvényekben lefektetett szabályok által az egyénnek egyben bizonyos mozgási szabadságot is kíván biztosítani, hiszen, amint mondani szokták, a büntetőtörvény a bűntettesek „magna chartá"-ja, tehát eleve kizárja a büntető szankciók kiterjesztését. A bűnösség kérdésében is különbségek fognak adódni. Míg az univerza­lizmus a felelősségre vonandó egyén bűnösségének az elbírálásánál hamarább fogja annak a közösségek eszméi, érdekei és javaival szemben táplált beállí­tottságát szemügyre venni, cselekményének társadalomellenességét fogja ku­tatni és ennek a kérdésnek az elbírálása alapján fogja bűnössége fokát meg­állapítani, — addig az individualizmus merőben a. tények vizsgálatára fog szorítkozni és az esetet az egyén szempontjából értékeli, individualetbikai ala­pon ítéli meg a bűnösség kérdését. Tehát míg az univerzalizmus alapján álló közületek többnyire inkább fognak hajlani a szubjektivizmusra, addig az individualizmus inkább fog kedvezni az objektivizmus irányzatának. A beszámítás kérdésében viszont az individualizmus fog valószínűleg a hatásosabb védelemre törekedni, tehát a kétes esetekben, mint például a kor­látolt beszámításu egyénekkel szemben hatásosabb védelmet követel, mert hi­szen az ilyen bűnelkövetők részéről sokkal inkább várható támadás az egyénnel, mint a közülettel szemben. 4. Szemügyre kell vennünk még azt! is, hogy a két alapvető állameszme, az univerzalizmus, illetve individualizmus gondolatkörében mutatkozó és a jelenben megvalósuló és már említett változatok: eseteiben büntetőjogi szem­pontokból milyen eltérések és kihatások jelentkezhetnek. Az univerzalizmus eszmevilágán épül fel lényegileg az új olasz büntető­jog;15) belevegyülnek azonban abba a kollektív ideológiából való gondolatok is.16) A olasz büntetőjog az egyént alárendeli az államnak, de nem olyan fokban, hogy kiküszöbölendőnek tartotta volna a büntetőjogból a „nulhun crimen sine lege" elvet, amelyet az 1930 okt. 19-iki büntetőtörvény kifejezet­ten magáénak vall és aminek folytán analógia alkalmazásával új tényálladékok konstruálása eleve ki van zárva. A büntetés célja a megtorlás, amely az általá­nos megelőzést szolgálja; a büntetés, a represszió eszközének a kiválasztásánál a bűntettes társadalmi veszélj'ességét ikíívánja figyelembe venni. A nacionaliz­mus alapgondolatán épülvén fel, jeligéje, hogy mindent a köz érdekeinek szem­mel való tartása mellett kell intézni, aminek egyik következménye, hogy az ál­15) Heller, Erik, Büntetőjog és világnézet, Magyar jogászegyleti Érteke­zz srk, 9(1941.). évf., 1. szám, 130. old. 16) így Irk is Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a bün­tetőjogban, Pécs, 1933, 13. old. Ugyanitt találjuk a szovjet büntetőjognak ,i mi szempontunkból való részletes bírálatát is; a szovjet büntetőjogra vonat­kozólag lásd még :Gallas, Wilhelm, Kriminalpolitik und Strafrechtssytematik mit besonderer Berüoklsichtigung des sowjetrussischen Rechts, Berlin, 1931. Lásd még: Vabres, Donnedien de, La crise moderné du droit pénal, La po­litique criminelle des états autoritaires, Paris, 1938. Az olasz fasiszta büntető­jogra vonatkozólag lásd: Rocco, Alfredo, La Réforme Pénale Fascista, Varso­via, 1929, — valamint): Az olasz büntetőtörvénykönyv, magyarra fordította ós bevezetéssel ellátta Angyal Pál és Rácz György, Budapest. 1937. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom