Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Az állameszmék hatása a büntetőjogra

lam büntetőjogi védelmének szabályozása ugyanannyi szakaszból áll, mint az egyén élete és testi épsége, szabadsága, becsülete, vagyona, stb. védelmére szolgáló szakaszok, összesen. A fasizmus morális felfogásának magarendüségéről tanúskodik az a tény, hogy a közeirkölcsiség, a nemzeti tisztaság és a család büntetőjogi védelméről hatásosan gondoskodott. A fasiszta doktrina alapgondolatai erősen áthatják az olasz büntetőjog univerzalizmusát, amelyei azonban a latin jogi szellem sokban letompL. A bűnösség tana körében inkább objektivizmusra hajlik. Bár sok irányban hasonlóak a német nemzeti szocialista büntetőjognak alapvonásai, a fő .különbség abban keresendő, hogy míg a fasiszta büntetőjog a korporációs gondolaton keresztül kifejezetten az etatizmusra hajlik, — addig a nemzeti szocialista büntetőjog:17) a nép, a nép élő organizmusának a gondolatán épül fel és a nép és a nemzet egységének, a fajiság és a közös szellemiség gondolatából indul ki.18) A nemzeti szocializmus programmja .szerint jogi rendszerét, tehát büntetőjogát is, saját irányeszméivel és célkitűzéseivel teljes összefüggésben és összhangban kívánja megalkotni. A nemzeti szocializmus joga az osztályérdekek kiegyenlítésére, a jogi pozitivizmus imádatának kiküszöbölésére, a népesség egységes, nemzetté való válásának támogatására törekedik. E közben különleges büntetőjogi feladatok is jelentkeznek, mint például a fajiság tisztaságának a védelme. Az egyénnelk a közösség gondolataival és érdekeivel való szembehelyezkedése esetében különösen, de egyébként is, szigorú büntetéseket követel, enyheségnek szerinte nincsen helye. Minthogy az egyén felelősségének kiterjesztésére törekedik, elég erősen hajlik a szubjektivizmusra.19) Teljesen antiindividualista felfogást valósít meg a szovjetköztársaság büntetőjoga.20) Következetesen kiiküszöböl mindent, ami az individualizmusra emlékeztet. A cselekmények büntetendöségének elbírálásánál a döntő szempont annak a szovjetrendszer szempontjából való társadalmi veszélyessége. így 17) Lásd e tárgyban: Angyal, Pál, A német nemzeti szocialista büntetőjog, Magyar Jogászegyleti Értekezések, 2(1934.). évf., 5. szám, 12. s köv. old., — Rácz, György, A német btk. reformja és a legújabb tervezet kritikai ismertetése ugyanott, 26. s köv. old. 18) Lásd e tárgyban: Dahm, Georg, Nationalsozialistisches und faschistisches Strafrecht, Berlin, 1935, különösen 6—7. old. :9) A német nemzeti szocialista büntetőjognál iásd: Dahm—Schaffstein. Liberales oder autoritáres Strafrecht, Hamburg, 1933, — Frank, Iíans, Nationalsozialistische Leitsátze für ein neues deutsches Strafrecht, I. rész, Berlin, 1935. — Freisler, Roland, Der Wandel der politischen Grundanschauungen in Deutschland und sein Einfluss auf die Erneuerung von Strafrecht, Strafprozess und Strafvollzug, Berlin—Tegel, 1935, — Gürtner, Der Gedanke der Gercchtigkeit in der deutschen Strafrechtserneuerung, Berlin—Tegel, 1935. — Gemmingen, Hans Dieter Freiherr von, Strafrecht im Geiste Adolf Hitlers, Heidelberg, 1933. 20) Lásd erre vonatkozólag Iriknek fentebb idézett dolgozatán kívül még: Napoliíano, Tomaso, La politique criminelle sovietique, Padova, 1936, — Rácz György, A legújabb szovjetbüntetőjog vázlata Budapest, 1931. 151