Miskolci jogászélet, 1941 (17. évfolyam 1-10. szám)

1941 / 10. szám - Az állameszmék hatása a büntetőjogra

-vak kiválasztása és tényleges védelme többnyire természetszerűen kevésbbé szélsőségesen alakul, mert hiszen az univerzalizmus állameszméjének elfogadása esetében is a cél ugyanaz, a különösen a közrendre káros cselekmények elkövetése ellen folytatott küzdelem; csakhogy míg az univerzoílizmus esetén a közösség-, az államellenesség és a társadalomellenesség szempontja válik döntővé, addig az individualizmus alapján alaikuló büntetőjog keretében első sorban az egyénre károsan ható cselekményeket fogják büntetés alá vonni; az utóbbi esetben azonban a legtöbb látszólag inkább a köz érdekeit sértő cselekmény közvetve az egyének érdekeinek a sérelmére is fog vezetni. A jogjavaknak merőben csak két csoportba való sorolása aszerint, hogy vájjon kizárólag csak a közület vagy pedig kizárólag csak az egyén érdekeit sértik, megvalósíthatatlan vállalkozás, hiszen a legtöbb közös érdekeket is sért.13) Találóan mondja e tárgyban Földes Béla,14) hogy aki csak közösséget lát, nem egyéniséget, annak el kellene törölni a büntetőjogot, annak el kell törölni az egyéni felelősséget is. Ezzel szemben azonban tagadhatatlan, hogy az általános megelőzés elve inkább csak az univerzalizmus gondolatával egyeztethető össze; az individualizmus álliameszméje azt hamarább utasítja el, mert ez az egyén megbüntetését esetleg olyanikor is szükségessé tenné, amikor egyedül a speciális megelőzés elve ezt nem kívánná meg. A megtorlás és a megjavítás büntetési célja már inkább egyeztethető össze mind a két alapvető állameszmével, azokkal nem állanak ellentétben. 3. A büntetőjog szemléletének különféle változatai a büntetőjog kialakulására és természetszerűen a büntető hatalom gyakorlására és a bírói gyakorlatra, annak részleteire is kihatással lesznek. Néhány ilyen lehetőségre akarnánlkí e helyütt' reámutatni. A jogjavak értékelése és ennek következtében büntetőjogi védelme, a szankciók súlyossága, a kiszabandó büntetések nagysága eltérően fog alakulni az univerzalizmus, illetve individualizmus elfogadása esetén. Az előbbi esetben természetszerűen a közösséget, esetleg csak közvetlenül is érő jogtámadások fognak súlyosabb megtorlásban részesülni, mint az egyént fenyegető bűncselekményeik; az individualizmus alapelvén álló büntetőjog meg viszont az egyént, esetleg vagyonát érő jogtámadásokat, különösen a kapitalizmusra erősebben hajlő felfogás esetén, fogja szigornbban büntetni. Az egyén életét fenyegető bűncselekményeket, mint a közösséget közvetve érdeklő bűncselekményt az univerzalizmus büntetőjoga is szigorúbban bünteti. Tehát a jogjavakat érő támadások büntetésének megállapításával az állameszme is jelentőséggel bír. Minthogy azonban az univerzalizmus hajlik a cselekmények büntethetőségének kiterjesztésére, ez természetszerűen a tényálladékoik alakításánál is be13) Az individualista büntetőjogi szemléletnek a büntetőjogban való teljes alkonyát jósolja Rácz György dolgozatában: Az individualiszlikus büntetőjogi szemlélet alkonya, Angyal-Emlékalbum, Budapest, 1933, 52. s köv. old.; ez a dolgozat megjelent németi nyelven is ai következő címen: Der Untergang der individualistischen Betrachtungsweise im Strafrecht, Budapest, 1934. 14) Földes Béla, A szociális igazság felé, Szociális breviárium, Budapest, 1936, 59. old. 149